Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek (Cegléd, 1988)

Ceglédi emlékhelyek

18

Kossuth-toborzóbeszéd emléktábla

Cegléd város népe figyelte a márciusi forradalom utáni eseményeket. Midőn a horvát betörésről értesültek 1848. szeptember 17-én, nép- és közgyűlést tartottak, ahol Kecskemét és Nagykőrös is részt vettek. Feltárták a haza veszélyes állapotát, ismertették a bécsi kamarilla áskálódásait, majd felkérték a kormányt és az országgyűlést a haza megmentésére: „... lépjenek a cselekvés terére ..." A nemzet mielőbbi felfegyverzését követelték. Kossuth Lajos úgy érzett és úgy gondolkodott, mint a ceglédi nép, s már egy héttel később - 1848. szeptember 24-én délután - Cegléd főterén, a mai Kossuth téren mondta el „riadóját”, a nagyhatású toborzó beszédet. Jókai Mór írja visszaemlékezésében: „Cegléd vásárterén már egy felzúgó tenger várt rá, férfi fők tengere, melyet hullámmá paskoltak föl szavai... Egy ceglédi zászlóalj teljesen felkészülve, tisztek, altisztek kinevezve Lackovich százados vezetése alatt elindultak Pestre...” A ceglédi toborzó beszédet nem írták le, a táblán levő kedves sorokat valószínűleg a szájhagyomány őrizte meg.

(Részletesen Id. a CEGLÉDI FÜZETEK 16—17. számában).