Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek (Cegléd, 1988)

Ceglédi emlékhelyek

116

Kossuth Múzeum

A múzeum alapításának gondolata Cegléden már a századforduló táján felvetődött. Nagy indítást adott a terveknek a Kossuth-szobor leleplezése, mert az avatás utáni koszorúszalagok megőrzése vetette fel a múzeum megalapításának gondolatát. Ekkor már a Kossuth emlékek gyűjtése is erősen megindult. Kossuth Ferenc, a város országgyűlési képviselője 1914-ben, halála előtt Cegléd városának ajándékozta a birtokában levő családi gyűjteményt. Ezzel a Kossuth Múzeum alapjait vetette meg. 1917-ben néhai Sárkány József gimnáziumi tanár kezdeményezésére jött létre, de a nyilvánosság számára csak 1921-ben nyitották meg. Az adományozás tovább folyt, s a múzeum anyaga is egyre gyarapodott. Közben a két világháború súlyos pusztítást okozott, majd többszöri vándorlás és hányattatás után 1956-ban költözött a mai épületébe. Ez az egyemeletes szecessziós épület eredetileg bank volt, de most végleges helyet adott a múzeumnak. A gazdag Kossuth emlékek mellett jelentős régészeti, néprajzi és helytörténeti gyűjteményből áll gyűjteménye, és a „Ceglédi Évszázadok” állandó kiállítása.

Az intézmény Dél-Pest megye múzeumi kutatóhelye, számos muzeológussal, gazdag könyvtárral, restaurátor műhellyel.

(Részletesen Id. Dr. Ikvai Nándor-lfj. Kürti Béla: Az ötvenéves ceglédi Kossuth Múzeum története és a Kossuth-kultusz. CEGLÉDI FÜZETEK 16-17. szám.)