Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek (Cegléd, 1988)

Ceglédi emlékhelyek

10 Szegedi Kis István-emléktábla 1979. szeptember végén Szegedi Kis Istvánt ábrázoló domborművet avattak városunkban. A református nagy­templom külső falán elhelyezett bronz dombormű Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész alkotása. Ki volt Szegedi Kis István? Előbb nézzük meg városunkat a XVI. század közepén. 1541-ben a török elfoglalta Budát, s onnan városunk földesasszonyai Pozsonyba menekül­nek. Cegléd megszabadulva az apácák hatalmától egy emberként csatlakozott a reformációhoz, az akkori kato­likus templomot és a városi iskolát is átadva az új hit prédikátorainak. A század közepe megpróbáltatások ideje volt az ország számára is, a város számára is. Gyakori a törökök zaklatása, az éhínség, a pestis, a sáskajárás. Ilyen időben hívta meg Cegléd városa Gyulá­ról -1545-ben - a wittenbergi akadémián doktori okleve­let szerzett prédikátort. Skaricza Máté ráckevei lelkész 1585-ben megjelent Szegediről szóló életrajzából tudjuk, hogy tanított is a ceglédi iskolában. A nép szerette, prédi­kátor társai megbecsülték és tisztelték. Sajnos a sokat üldözött, sokat szenvedett tudós pap csak két és fél évig munkálkodott városunkban. Büszkék lehetünk rá, hogy Szeged kiváló szülötte, a magyarországi helvét reformá­ció legnagyobb tudósa, a XVI. századi magyarság nagy szellemi formálója egykor városunkban is tanított.

Next

/
Oldalképek
Tartalom