Pataki Ferenc: „…Akik a tűzvészeket vigyázzák…” A ceglédi tűzoltóság története (Cegléd, 1984)
V. Felszabadulás, új élet megindulása
88 Néhány nap elteltével a front a város mellé érkezett. A félelmet és zavart növelték a sürgető kiürítési parancsok, mely szerint a hivataloknak Vácra kellett volna áttelepülni. A polgármester és a rendőrparancsnok november 2-án hagyták el a várost, a tűzoltóparancsnok már november 1-én elment, s magával vitte az értékes fecskendők jelentős részét. Maga Cegléd városa november 4-én szabadult fel, a november 5-én megindult német csapás elhárításával a város nyugati határa, a 6-án megindult általános támadással a város észa-139ki határrésze is teljesen felszabadult. Lassan, félelemtől nem mentesen indult az új élet. Cegléden a város kommunistái - többségben 19-es veteránok - már november 7-én összejöttek a tanácsháza 3-as sz. szobájában alakuló ülésre. Egyhangúlag kimondták a Magyar Kommunista Párt ceglédi szervezetének a megalakulását, vezetőséget is választottak, s felvették a kapcsolatot a Szegeden működő ideiglenes Központi Bizottsággal. Ez az összejövetel valóságos hiradás lett a város haladó embereinek. Visszaemlékezésében - Temesi József - azt Írja, hogy a tűzoltók már november 8-án összejöttek. Szerveződtek, ott maguk közül Szűcs András tűzoltót megválasztották ideiglenes vezetőnek, kit családi hagyományai, fellépése, tudása erre alkalmassá is tett. Ez az összejövetel a városházán volt, mert a laktanyában román katonaság javitó osztaga működött. Ezt a kis tűzoltó "csoportot" a lelkesedés tartotta össze. Felszerelésük jóformán semmi: 1 db puttonyfecskendő, néhány: ásó, lapát, villa és vödör... A szovjet városparancsnoktól orosz és magyar nyelven irt - szabad mozgásra jogositó - igazol-