Pataki Ferenc: „…Akik a tűzvészeket vigyázzák…” A ceglédi tűzoltóság története (Cegléd, 1984)

IV. Néhány év a háború kitöréséig

79

leégett - most épülő kupoláján közel húsz ember dolgozott. "...A kupola körgyűrűjének fele már teljesen el volt bontva. Mivel a téglákat pár napon belül az eredeti helyükre akarták befalazni: éthordták az állvány nyugati oldalára és ott mintegy 40 m magasságban, összerakták az állványon. A szerencsétlenség nem itt, hanem a déli oldalon történt, ahol két ember bontotta a falat, s négyen szedték el a téglákat, majd a maltert kaparták le. Itt reggeltől délig - a lelkész! hivatal felőli oldalon - 3-4oo db tégla gyülemlett fel.

Egyszer csak recsegés hallatszott, majd megmozdult a deszka padlózat, s süllyedni kezdett. Szóródtak lefelé 5 m szélességben: téglák, padlók, szerszámok, malteros ládák. Óriási robaj hangzott, hosszú darabon lezuhant az állás. A munkások megdermedtek, majd pánikszerűen menekültek lefelé. Sietve megérkeztek a tűzoltók a templomhoz. Most nem fecskendővel, hanem két mentőkocsival, negyedórái szomorú munka után: két munkást összetört tagokkal élettelenül, kettőt még élve emeltek ki a gyilkos romok alól. A harmadik szerencsétlen is meghalt mentés közben, a negyediknél parányi remény látszott. Meghalt: Galvanek József kőműves, Krizsán József és Varga Mihály napszámos munkások..." ' A sietés és ellenőrzés hiánya: egyszóval az emberi gondatlanság áldozatai lettek.

A két utóbb felsorolt eset szemléletesen mutatja, hogy a tűzoltóság mentő munkája milyen sokrétű milyen nehéz és drámai. Élet és halál mesgyéjén vivja sokszor a tűzoltóság a harcát az életért, miközben a saját könnye sós ize főj-