Pataki Ferenc: „…Akik a tűzvészeket vigyázzák…” A ceglédi tűzoltóság története (Cegléd, 1984)
IV. Néhány év a háború kitöréséig
69 folyt a város vezetősége részéről Szalay László tűzoltóparancsnok ellen. Szalay László magánélete ellen volt a város vezetőségének súlyos kifogása, de ez csak akkor jött felszínre, amikor 1935- július 24—én a város határához tartozó Telelő majorban keletkezett tűzhöz Szalay a ceglédi tűzoltósággal nem vonult ki, annak ellenére, hogy telefonon hivták a várostól 8 km-re levő majorba. Miután a parancsnok hallotta, hogy a ceglédberceli önkéntes tűzoltóság már kint van az asztagtűznél: úgy döntött, hogy nem vonul ki. A telelő major bérlője panaszt tett a városnál, s előadta panaszában, hogy a kérdéses tűz miatt veszélyben volt sok ceglédi kisbérlő gabonája. A berceli tűzoltóság csak nagy nehezen tudta a tüzet megfékezni, félő volt, hogy leég az egész gabonatermés. A ceglédi városi tanács úgy döntött 1935« július 24-én megtartott ülésen, hogy Szalay László ceglédi tűzoltóparancsnok ellen fegyelmi vizsgálatot kér Pest megye alispánjától. /A Telelő majori tűz megtagadott kivonulása mellé: egy másik fegyelmi vétséget is csatolt, mely teljesen magánjellegű ügy volt. Abban már a kecskeméti kir. ügyészség korábban vizsgálatot rendelt el: csalás és sikkasztás cimen./ Szalay László a fegyelmi vizsgálat során előadta, hogy a városi tűzrendészet 53. §-a rendelkezése szerint: külterületre vagy a szomszédos községek területére a ki-
