Pataki Ferenc: „…Akik a tűzvészeket vigyázzák…” A ceglédi tűzoltóság története (Cegléd, 1984)

III. A háború utáni tíz év

51 Az emeletről lerohanva a lépcsőn több asszony és gyermek elesett, ezeken az utánuk jövők keresztül gázoltak. Töb­ben megsebesültek. A sebesülteket a tűzoltók részesítették el­sősegélyben.^^ Az ismeretterjesztő előadás előtt bizony "ismeretet" kellett volna a filmről is tartani, s úgy a pá­nik elkerülhető, vagy mérsékelhető lett volna. A tűzoltóság jelentése szerint 1924-ben 11 esetben volt ké­­ménytűztől származó tűzeset a városban. A tűzoltóság figyel­meztette a város vezetőségét, hogy ilyen nagy terjedelmű vá­rosban kettő kéményseprő kevés, hogy nehéz munkájukat elvé­gezzék: kénytelenek gyors munkát végezni.80 A figyelmezte­tés helyes volt, nincsen tudomásunk, hogy lett volna foga­natja. 1925» március 2-án leégett az Eötvös téri kántorlakás. A tűzoltóság munkáját rendkivül hátráltatta a vízhiány. Mint ilyenkor lenni szokott, mindenki a tűzoltóságot okol­ta. Április 2-án megtartott városi képviselőtestületi köz­gyűlésen Csipkó László városi képviselő szóvá is tette a tűzoltóság részéről tapasztalt mulasztásokat és a fejetlen­séget. Rámutatott továbbá arra, hogy a központon nagy a viz hiánya, hasonló tűzeset alkalmával mérhetetlen károkat okoz. Megfelelő intézkedéseket kért. A polgármester válaszában kijelentette, hogy a tűzoltóság részéről valóban oly mulasz­tások fordultak elő, amelyek méltán keltettek megbotránko­zást, s ezekből kifolyólag a tűzoltó parancsnok ellen fe­gyelmi vizsgálatot rendelt el. De nemcsak a tűzoltóságban volt hiba, rámutatott azokra a hiányokra is, amik nélkül a

Next

/
Oldalképek
Tartalom