Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)
II. A fehérterror első szakasza
Rajcsné, Schmidt Róza, 52 éves, r. kath. vallásu, férjes bepanaszolt a fentiekkel szemben állította : "Csillaggal átszőtt piros ruhám nincs : kalappal nem jártam az átképző tanfolyamra - e tényt az egész tanitőság igazolhatja. ... Kihallgatásom alkalmával mondtam, hogy 7 éves bordó szoknyám van, állításomat igazolhatja Puchtinger Meláni tanítónő, akitől 7 év előtt a szabásmintát kértem ... a világháború alatt elrendelt "hadi imát" csak egyedül én imádkoztattam. ... Az ünnepélyen nem volt kabátomon jelvény. Meskó István kérdőre vont s követelte a piros könyvet. Neki és Fulöpnek vezetői jelvény volt és piros könyv a kezükben. Én Meskó István feleségétől kértem -s mivel már piros nem volt neki- barnát adott nekem. ... ennyi rosszindulattal egy szentet is ki lehet végezni... Az aligha Ítélhető meg "hiteles" objektivitással, hogy a szoknya piros vagy csak "ártatlan" bordó volt, mert ezt még akkor sem tudták mindenki részére megnyugtatóan "lezárni", amikor a bajt okozó ruhadarab abszolút "autentikus" bizonyítékul szolgálhatott. Az esperes-plébános, pápai kamarás 1920. ápr. 25-én irta nyilatkozatát a közigazgatási bizottságnak, de nyilatkozata és kérése alapján "csak" annyit tudott elérni, hogy a tanítónő nyilvánosan kihirdetett "dorgálás" fegyelmi büntetést kapott, amit 1925. március 23-án töröltek. Ugyancsak Monoron, a polgári iskolában, 1919. szept. hő 20-án "... a tantestület tagjainak a mult év okt. 31-től tanúsított magatartását elbíráló ..." értekezletüket tartották a tanári kar tagjai. Ez t megelőzően az igazgató vezetésével egy bizottságot alakítottak, amely a direktoron kívül három tanárból állt. A 13 tagú tantestületből Bleier Sándor tanárt találták vétkesnek, mert a többi "... tartózkodott a letűnt forradalmi hónapok alatt minden olyan ténykedéstől, amely ... a bekövetkezett anyagi és erkölcsi romlást a legkisebb mértékben is 122
