Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza

gondot, mint "friss" problémát. Aztán felsorolta konkrét gondjait "... a tagok állandóan helyeslő közbeszólása mellett."- A tanitói lakások többnyire előszobával nem rendelkeznek, kéményük nyitott.- O évek óta nem tudja használni kemencéjét, mert nem javíttatják meg.- Gazdasági udvara nincs.- Az iskola másik tanítójának ilyen lakás sem jutott.- Orvosa nincs, mert egyik sem köt velük szerződést.- A tanulók hiányzása büntetésének bevezetése óta tehenének nem kap legelőt.- Ha valahová utazik, könyörgés után a kocsiderékban húzhatja meg magát.- Néha hónapokig krétával sem rendelkeznek.

Az ő tanitói állásuk aligha tartozhatott az "irigyélt" "földesállások" vagy "plüssállások" közé, s hasonló sorsa lehetett a tanitőktöbbségének. Taníthattak, élhettek tanyán, falun vagy városban. Legfeljebb más "formát" öltöttek gondjaik.

Szentendrén Ivanits Lajos tanitó 1920. január hő 17-én kelt, az Esztergomi Főegyházmegyei Fegyelmi Tanácsnak irt levelében nem "akármilyen" publicisztikai tevékenységet sorolt fel : "Köztudomású lévén, hogy én ... lapokat szerkesztettem ("Nemzeti Nevelő, Szentendre és Vidéke"). ... Több . .. lap munkatársa voltam (Magyar Állam, Népoktatás stb.). "Uj Kor"__a lap akkoriban a város hivata-85

los lapja is volt ..." Ebből alapos tévedés lenne azt a következtetést levonni, hogy Ivanits Lajos gondoktól mentes, városi tanitói állást mondhatott a magáénak. 1919. szeptember hő 2-án a szentendrei plébánián ülésezett a rom. kath. iskolaszék, Kaba Mihály plébános, iskolaszéki elnök vezetésével. Soltész István segédlelkész vezette a

91