Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza

Intézkedett ugyan a fegyverek beszolgáltatásáról, de ezen elhatározását "motiválta" két tény : 1.) A csendőrök megtarthatták fegyvereiket.

2.) A "régi rend" tagjai ismét "vadászhattak". így aztán nem lehetett csodálkozni azon, hogy egyetlen "fegyverátadási jegyzőkönyv" maradt az iratai közt.

Hasonló képet mutattak a megye területén felvett és megmaradt képviselőtestületi jegyzőkönyvek. A jelenleg található 35 jegyzőkönyvből kitűnt :- döntő többségük -20 esetben- aug. 16 előtt valamilyen testületi ülést tartott,- jelentős azon esetek száma -12- ahol aug. 8-ig megtörtént a Tanácsköztársaság utáni első ülés, ami az ellenforradalmi erők felkészültségére engedett következtetni, még abban az esetben is, ha egyes településeknél több más (esetleg külső) hatás érvényesülhetett.

A vonatkozó időszak jegyzőkönyveinek kb. negyede található meg, s feltételezhető, hogy éppen azok hiányoznak, amelyek a fenti megjegyzéssel kapcsolatban fontosak lennének. Pl.: Kistarcsa főjegyzője, Záborszky Zoltán áthúzta a Tanácsköztársaság alatti bejegyzéseket,mert : "A törvénytelen állapotban a terror hatása alatt tett, s nem meggyőződésből eredő fenti kijelentésemet meg nem történtnek jelentem ki, a „40

jegyzőkönyvet törlöm.

A korábban ismertetetteken kivül nem elképzelhetetlen, hogy Tatárszentgyörgyön éreztette "hatását" az átvonuló Prónay-szakasz. A szakasz parancsnoka 1919. augusztusában jelentette Prónaynak:"... a

2. számú hirszerzőjárőrDorozsma-Kiskunmajsa-Kerekegyháza-Tatárszentgyörgy-Gyón-Alsó-(Felső)Dabas-Sári-Alsóbabádpuszta-Vecsés-Kispesten keresztül f. hó 9-én Budapestre érkeztem a század 25 tisztjé-71