Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

I. Az ellenforradalmi erők előkészületei a Tanácsköztársaság megdöntésére, s az azt követő terrorra

Ebben az időszakban - 19X9. junius, julius hónapokban - Héjjas Iván főhadnagy hasonló megbízást kapott, de ő egy "határozott" területre, a Duna-Tisza közére. Többek között ez is különbség a Prónay- és a Héjjas-különitmények között. Prőnay - döntő többségükben - kb. 25 év körüli, főhadnagyi rangú tisztjei, az ország legkülönbözőbb pontjáról kerültek "törzsszázadába". Héjjas IvánKecskemét és környékének vegyes rangfokozatú - többségükben az altiszti rangot sem elérő - többnyire helybeli, polgári egyénekből szervezte különítményét. Feladatuk "formai” különbözősége következtében Prónay egységének állomáshelye többször változott. Héjjas-bandái általában rövidebb időre hagyták el "székhelyüket”, de a különítmény központja - ilyen esetekben is - Kecskemét maradt.

Héjjas Iván főhadnagy Kecskeméten született, 1890. január hó 19-én. Kereskedelmi akadémiai érettségit tett. 1918. november hő 10- től 1919. március hó 23-ig a kecskeméti repülőkülönitménynél szolgált. 1919. március hő 23-tól már korábban röviden ismertetett "tevékenységét" végezte 1919. aug. hő 2-ig, amikor a "Héjjas-különit- 35

mény" parancsnoka lett. Takátsy Gyula szds. - a Prőnay zlj. tiszti századának parancsnoka - igy jellemezte: "Megbízható, komoly,

lelkiismeretes. Kiváló katona, tartalékos tisztnek mintaképe, nagyon

36

jő bajtárs. Igen erős jellem."

Aurél bátyja egy hónappal később - április 24-én - kezdett "bujdosni", junius 18-án érkezett Szegedre, majd belépett Prőnay száza-37

dába. Szegeden nem Héjjas Iván a "Prőnay-katona", hanem bátyja : Héjjas Aurél fhgy.

Prőnay a "naplójában" külön is megemlékezett az egész Héjjascsaládről : "Valamennyien igazán ki tettek magukért az ellenforradalom

38

alatt." "Tetteiket" nem részletezte Prőnay, de azt megemlítette,

41