Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

IV. A fehérterror harmadik szakasza

- Kormányzóként - gyakorlatilag - királyi jogokat gyakorolt : amit sokkal biztosabbnak látott, mint a terror fokozásával "pozícióját" beláthatatlan veszélyeknek kitenni,- Az ismét hatalomra jutott, volt uralkodó osztálynak sem állt érdekében a terror további fokozása.- A békeszerződés aláírása után, a nemzetközi munkásosztály tiltakozásának hatása alatt Horthy nem vállalkozhatott Prónay "ajánlatának" megvalósítására.

A különítmények közül csak a "Szegeden alapitottakat" (Prónay, Héjjas, Ostenburg) tartotta meg, a "legujabbakat” (Adonyi, Babarczy ) "szétszóratta". Nem jelentette viszont ez azt, hogy felelősségre vonatta volna különítményeseit. Nem tehette, mert Horthy parancsait hajtották végre. -Ezt a helyzetet Prónay is látta, de nem fogadta el a Horthy által követett "megoldást”. (Maradjanak az "eredeti" különítmények az ő kormnyzőságának szilárd támaszaként, s a "felszínen" - szemfényvesztésnek, a külföld szájának betömésére - némi "szabadságjogot" biztosítani.) Prónay sajátos helyzetbe jutott. Megkezdődött "hivatalos mellőzése", de nem sok csendőrőrmester nyilatkozott úgy a Prónaykülönitményről, ahogyan a kocséri.

Pest vármegye főszolgabirái pedig "szivük teljes szeretetéről" biztosították Prónayt.

"A Pest vármegyei főszolgabirák baráti összejövetele, Szánthő főszol -gabiró vendégszerető barátságát élvezve, igaz magyar hazafisággal és

lelkesedéssel üdvözöl, mint aki a közbiztonság és a nemzeti szellem 72

első védbástyája vagy."

Nem tudni : Pest vármegye főszolgabirái közül hányán lehettek "érdekeltek" a "védbástyás" táviratban, de az egyértelműen bizonyit- 308