Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

IV. A fehérterror harmadik szakasza

Az általánosan elfogadott, országos "tényszámnak" tekinthető, hogy kb. 5000 személyt meggyilkoltak, aminek egyik - esetleg első - forrása lehetett az angol munkáspárt 1920. junius 3-án kelt jelentése, s ez gyorsan elterjedhetett (p. 1.: a Bécsi Magyar Újság , 1920.

junius hó 23-i száma is közölte). "Tekintélyes mennyiségű részletet kaptunk minden oldalról, mégsem tudjuk még csak megközelitően sem megállapítani, hány embert öltek meg ezeknek az atrocitásoknak során. Azokkal együtt, akiket fogházban agyonvertek a kommunisták ezt

2

a számot 5000-re teszik... "

Emberek tömegét záratták börtönbe, internáló táborba (kb. 701)00 főt), és sok magyar állampolgár kényszerült emigrációba ( kb. 100. 000 fő). A meghurcolások, üldözések, rémtettek első "jogi alapjának" bizonyítása még a jövő kutatásainak egyik feladata, de nem elképzelhetetlen, hogy Böhm vonatkozó megállapításának lényege reális, s való-3

ban megszületett intézkedéseken alapult.

Pest megye esetében a királyi román csapatok ezt a feladatot Haubrich, Peyer intézkedései nélkül is elvégezték, illetve : elvégeztették. A Tanácsköztársaság funkcionáriusainak, a kommunistáknak "kiválasztása” két okból nem jelenthetett "leküzdhetetlen" akadályt. 1.) A funkcionáriusok nevét ismerték. 2.) A kommunistákról, 1919.

január, február folyamán - több alkalommal - "lista" készült, ami az

4

akkori letartóztatások céljait szolgálta.

Bár, a kommunisták üldözését táviratilag elrendelő intézkedés "előkerülése" még várat magára, de Böhm állításának (és a táviratnak) "érdemi" részét alátámasztotta Dr. Váry Albert főállamügyész 1919. okt. hő 20-án kelt jelentése is : "A bűnvádi eljárás 1919. augusztus hó 5-én megindult mindazok ellen, akikkel szemben nyomatékos gyanú merült fel arra, hogy az elmúlt bolsevista rémuralom alatt

266