Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)
IV. A fehérterror harmadik szakasza
a többiek nem a szolnoki ügyészség fogdájából kerültek az abonyi Vigyázó-kastélyba, A zászlőaljparancsnok személyesen is "meglátogatta" Abonyt, de nem a vitathatatlan tömeggyilkosság kivizsgálására érkezett a Vigyázó-kastélyba : "Ismét azután Szolnokon keresztül Abonyba vettem utamat és megszemléltem Molnár Endre századát. A legénység, akit már régebben nem láttam, megörült nekem és mosolyaik is elárulták, hogy meg vannak elégedve saját magukkal is - mert jó munkát végeztek, a már emlitett lázadó zsidók és kommunisták között az elmúlt napokban."11^ A "dicséretosztás" után "hős katonái" orgonával díszítették parancsnokuk autóját, akitől elvárták a "méltó” elismerést, hiszen "betéve tudták" a gyilkosságaikra vonatkozó Prónay-féle "jogi" álláspontot :"... sem vezérkariakra, vagypedig hadbirákra, de még tábori papokra sem volt szükségünk - miután ezeknek funkcióját nálam a józan felfogás és a megalkuvást nem ismerő radikális határozottság helyettesítette, melyek problémákat nem ösmertek.1,111 A "Horthy-vonatán" utazgató Héjjas Ivánt és "embereit” ugyanezen időszakban megyénk más településein is megtalálhattuk. A Szegedi Katonai Körletparancsnokság táviratilag tett jelentést 1920. május 11-én : "... Kunszentmiklóson 10-ikén az ébredő magyarok Héjjas Iván jelenlétében gyűlést tartottak, mely teljes rendben folyt le. Az éjj folyamán azonban váratlanul kisebb, nagyobb csoportok a zsidó lakosság házaiba behatolt, rombolt és fosztogatott.A rendelkezésre álló karhatalom csak helyenkint tudta a rendet fenntarta„112 ni." Május 10-én Héjjas Iván tőle szokásos "beszédét" tartotta Kunszentmilóson, aminek következményei - nagyon is várhatóan - nem maradtak el. 244
