Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

IV. A fehérterror harmadik szakasza

ték.............Más szolnoki foglyokat is hoztak és az ütlegelést min -dennap folytatták. 29-én és 30-án három zsidót szabadon bocsátottak. Király Bélát és Hay Gézát félig agyonverve a kastélyban hátrahagyták. ... A fennebb megnevezett három zsidó közül az egyiknél magánlátogatást tettunk, de annyira meg volt ijedve, hogy semmi egyebet nem

mondott csak ezt : En semmit nem tudok ! amit azonban addig ismé-88

telt, mig a házból ki nem kerültünk."

Király Béláékat nem félig, hanem "teljesen agyonverték”. "Király Béla özvegye is hiába kísérletezett, végül ő is kivándorolt Csehszlovákiába. . .. Fintánénak, aki hat gyermekkel maradt támasz nélkül, már korábban kérője akadt, de nem köthette meg a házasságot, mert nem ismerték el özvegységét. Elköltözött rokonaihoz Nagyváradra. Strum Miksa özvegye kényszerűségből kivándorolt Amerikába.

. ,. Hiába akad, dolgos, munkás férfi, aki megosztaná velük az élet

„89

gondjait, a kivégzett férjék hivatalosan meg élnék. Az "Esti Kurir' megírta, hogy 1925-ben nem tudták a 18 (19) szolnoki fogházból elhurcolt és Abonyban kivégzettek nevét. Az biztos, hogy ők mindannyian meghaltak - de az is biztos, hogy rajtuk kívül hasonló sorsra jutottak az abonyi Vigyáző-kastélyban : sokan mások.

Molnár Endre főhadnagy "elföldeléses temetésről” szóló állítását eddig nem igazolták a tények. A mártírhalált halt személyek szerencsétlenül járt hozzátartozói hiába keresték sirhantjukat. Nagy a valószínűsége annak, hogy férjeiket, hozzátartozóikat Prónay különítményei nem "elföldeléses" temetésben részesítették, hanem a részükre nem ismeretlen, "nyomuélkuli" megoldást alkalmazták. A parasztkocsik sokszori fordulót tettek meg a szolnoki cukorgyárba, újabb foglyokért. . . Az angol munkáspárti küldöttség szintén eljutott Abonyba, de a Vigyázó-kastélyba nekik sem sikerült bejutniuk.

237