Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

I. Az ellenforradalmi erők előkészületei a Tanácsköztársaság megdöntésére, s az azt követő terrorra

nuárjában: "Egyet azonban mégis elértünk, s ez az, hogy az egész

országban, ahol egyesületünknek fiókjai voltak, bizonyos mértékig el-3

lenforradalmi központok alakultak."

A MOVE és az ellenforradalom erőinek szerveződéséről némi képet adott az a levél, amiben 1919. január 31-én Gömbös felsorolta a MOVE vidéki szervezeteit, s egyben igazolta idézett kijelentésének realitását. A levelet Gömbös "A soproni 18. gyalogezred parancsnokságának" irta, abban egy - a külügyminiszternek korábban benyújtott - memorandum szövegének szétküldését kérte. Ehhez közölnie kellett a már meglévő vidéki szervezeteik cimeit. A M. O.V. E. vidéki fiókjai:

1.) Békés. 2.) Cegléd. 3.) Debrecen. 4.) Eger. 5.) Esztergom.

6.) Hódmezővásárhely. 7.) Jászberény. 8.) Kalocsa. 9.) Kiskunhalas.

10.) Kiskunfélegyháza. 11.) Kecskemét. 12.) Kolozsvár. 13.) Készt)hely. (M.Al.táb.neh.tüz.ezr.). 14.) Losonc. 15.) Makó 16.) Miskolc.

17.) Magyaróvár. 18.) Nagyvárad. 19.) Nagyszalonta. 20.) Nagykanizsa. 21.) Pápa. 22.) Pozsony. 23.) Sopron. 24.) Szentendre. 25.)

Szombathely. 26.) Szolnok. 27.) Szekszárd. 28.) Tatatóváros. 29.)

4

Vácz. 30.) Várpalota. 31.) Veszprém.

A MOVE 1919. január 31-én -röviddel felfüggesztése és betiltása előtt- 31 vidéki szervezettel, "fiókkal" rendelkezett, s ennek kb. harmada a Duna-Tisza által határolt területre esett. Bizonyára nem "csak a véletlen” következménye az sem, hogy a felsorolt települések jelentős részével a május elején, junius közepén lejátszódott ellenforradalmi eseményeknél -majd később a fehérterror időszakában istalálkozhattunk. Jellemző az is, hogy csak Keszthelynél jelölt meg "pontosabb" cimet Gömbös - a többi esetben elégségesnek tartotta a település nevének közlését.

17