Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)
III. A fehérterror második szakasza
nél, jóval kegyetlenebb központi intézkedések kellettek, és a kormány nem késlekedett. 1919. év december 10-én a Budapesti Közlönyben megjelent Beniczky belügyminiszter hírhedt 91.383/1919. sz. körrendeleté az in-27 ternaltak körének kiszélesítéséről. Beniczky rendeletében a kormány 1919. nov. 17-i ülésére hivatkozott, de erről csak általánosságokban tanúskodott az ülésről készült jegyzőkönyv, ami viszont ön-2 8 magában érzékeltette a kialakult "viszonyokat" : "Huszár Károly vallás- és közoktatásügyi miniszter kívánatosnak tartja, hogy a kormány tagjainak nyilatkozatai pontosan felvétessenek a minisztertanács jegyzőkönyvébe, és hogy ez a jegyzőkönyv kivételesen már a jövő ülésen bemutattassék és hitelesítessék. A minisztertanács 29 „ igy határoz : Hosszú, semmitmondó oldalak után végre egy lényeges megállapítás : "A második főhibája a kormány politikájának, hogy általában véve a szocializmust, mint rendszert bukottnak tekinti, holott ő - Apponyi - azon a nézeten van, hogy a szocializmusé a jö, „30 vő. Beniczky rendeletét, nyilván, nem a fent idézett Apponyi álláspontra hivatkozva adta ki, hanem Schnetzer Ferenc akkori hadügyminiszter megjegyzése gyakorolhatta rá a döntő hatást : "Annyi biztos, hogy a bolsevizmussal végleg le kell számolnunk, és a keresztény nemzeti amellyel a haladó embereket kiszolgáltatta, szinte teljes jogfosztottak - ká tette. 31 irányt fenn kell tartani," Beniczky sietve kiadta a rendeletit, A 13. § előírta "Mindazokról, akikkel szemben ezen rendelet értelmében kivételes rendőri intézkedések nyernek alkalmazást, az elsőfokú rendőrhatóság az alább közölt minta szerinti nyilvántartó-lapot köteles kétpéldányban kitölteni. A nyilvántartó-lap egyik példánya 165
