Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza

tó-testületének 1919. dec. hő 12-én tartott rendes illésén -amin az igazoló eljárást tárgyalták- megállapították : "Folyó évi aug.20-án elfogták Kovács Sándort, azóta fogva van, hogy mi okból, arról a tanitő-testiiletnek tudomása nincs”. Határozott álláspontjuk "nyomatékaként" egyhangúlag elfogadták 2/1919. sz. határozatukat. "Tanitó-testület megállapítja, hogy Zsögön Róbert községi tanitó a proletárdikta túra alatt tanúsított magatartása ellen kifogást emel ... Kovács Sándor igazgatóra vonatkozólag a tanítótestületnek nincs kifogása. Hazafias, politikai, erkölcsi magatartása ellen kifogás nem merült fel ..." A tanitórtestületi ülést a helyettes igazgatő-tanitó vezette !! A két "megitélés" hosszú csatát vivott egymással, de az 1922. oki:. 27-én született miniszteri döntéssel tanitó-testület határozata győzedelmeskedett : " a terhére rótt fegyelmi vétség és annak követkéz -„97ményei alól felmentem."

Erdődi Mihály 33 éves, Tököl községhez tartozó Szilágyi-telepen dolgozó tanítónak viszont 1922. julius hó 19-én kelt "elmozdító" határozatot kézbesített a posta, mert : ”... a Szilágyi-telepen

19Í9, április elején, gyűlésen mint a munkástanács tagja és jegyző-98

je a kommunizmust dicsőítette."

Lajosmizsén szomorú napokat élhetett 1919. augusztusától Buday Aladár tanitó és családja. Budayné Cserha Stefániát 1920. évi aug. hó 1-én saját költségére más állomáshelyre való áthelyezésre Ítélték. "Buday Aladárné vétkessége abban nyilvánul, hogy nem vonult vissza kötelességéhez híven mindentől, amit elkerülhetett volna ..." Tehát : semmi érdemlegeset nem tudtak "bűnéül" felróni ennek a büntetlen előéletű, tiszteletben álló, 42 esztendős, több gyermekes családanyának, azonkívül, hogy férje a lajosmizsei direktórium elnöke volt. Az ügy aktái között csak 1920. és 1921-ben felvett jegyző-104