Krizsán László (szerk.): Okmányok a felszabadulás történetéhez Pest megyében (Budapest, 1960)

I. fejezet: Pest megye felszabadulása

a házfelügyelőnek valóban be kellett volna-e vonulni. Bátor va­gyok hangoztatni, hogy az egész kérdés csupán az eset kétséges volta miatt vált beszédtémává, így került sor a tervezett gödöllői találkozásra. Gödöllőre kiérkezve a megbeszélt helyen várakoztam neve­zettre, amikor egy Hungarista pártjelvényes úr szólított meg, ér­deklődve, mit keresek ott. Leplezetlen őszinteséggel válaszoltam, hogy kire várok, majd további kérdezősködésére azt is, hogy miért ép­pen Gödöllőn. Ekkor az igazoltató úr több társával együtt a fő­szolgabírói hivatalba kísért, ahol behatóbb vizsgálat nélkül kirótták rám a fenti ítéletet. (—) b) Az alispáni döntés: 1944, november 15. Budapest. A gödöllői járás főszolgabírójának 1944. évi október, hó 27-én kelt 13.782/1944. kig. számú véghatározatát, melyet Holly Sarolta Lázics Bozsena, Simon Margit és Nikolausz Jánosné budapesti la­kosokat internálta, nevezettek felebbezése folytán felülvizsgálat alá vettem és annak eredményéhez képest meghoztam a következő véghatározatot Az I. fokú véghatározatot helyes indokai alapján helyben hagyom. alispán. Pest és Nógrád megye Állami Levéltára, Pest m. alispáni iratok: 62 775/1944 21. Belügyminiszteri feljegyzés a német katonaság garázdálkodásáról 1944, november 16. Budapest. . .. Az illetékes csendőroisztály jelentése szerint a Gödöllő kör­nyéki lakosság a kiürítési felhívásoknak részben azért nem tesz eleget, mert a visszavonuló német csapatok mindenütt feltörik a la­kásokat, üzleteket és ami elmozdítható (szőnyeg, bútor, ruha, ital, élelem és egyéb áru) elviszik. Aszódon feltörték és kifosztották a lezárt zsidó üzleteket és azo­kat a magánlakásokat, amelyekből a lakók eltávozták. Vácon le­foglalták a vágóhidat és a hentesüzleteket, az ott lévő szarvas­­marha-, sertésállományt levágják és feldolgozva Németországba viszik. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom