Krizsán László (szerk.): Okmányok a felszabadulás történetéhez Pest megyében (Budapest, 1960)
II. fejezet: A szabadság útján
levél- és iratváltások képezik a hatóságok első feladatát, hanem a főszolgabírák járják végig a községeket, ahol kell biztassanak, lelkerítsenek, segítsenek, ahol kell, kemény kézzel sújtsanak. Pest és Nógrád megye Állami Levéltára, Pest m. alispánt évnegyedes Jelentés, 1945. Július í. 19. 1. 93. Kommunista képviselők Pest megye törvényhatósági bizottságában 4 (1945, március.) Pest megye újjáalakított Törvényhatósági Bizottságában 1945 tavaszán 45 kommunista képviselő kapott helyet. A képviselők 42.6%-a munkás, 31.8%-a dolgozó paraszt, 23.6%-a értelmiségi és 2%-a egyéb foglalkozáshoz tartozott. Pest és Nógrád megye Állami Levéltára, Pest m. alispán! rátok; ad m. 1542/1945. 94. A Magyar Kommunista Párt harca a közéleti demokráciáért I. 1945, július 8. Szob. Tárgy: Pártok arányos képviselete a községi képviselőtestületben. Elnök javasolja, hogy miután Szob községben eddig csak 3 politikai párt alakult meg, (1. Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt, 2. Magyar Kommunista Párt, 3. Szociáldemokrata Párt) s azok képviselői a nemzeti bizottságon jelen vannak, határoztassék el új ülés összehívása f. hó 15-re, mely alkalommal a tagnévsor bemutatása mellett a taglétszám szerinti arányos képviselet megoldható lenne. A Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt, valamint a Szociáldemokrata Párt szónokai az elnöki javaslatot teljes egészében magukévá teszik. A Magyar Kommunista Párt ragaszkodik az eddigi állapot fenntartásához és azt kéri, hogy a taglétszámra való tekintet nélkül az egyes politikai pártok egyenlő arányban képviseltessenek a községi képviselőtestületben.28 A Kommunista Párt álláspontja megfelelt a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjában lefektetett alapelveknek. 137
