Krizsán László (szerk.): Okmányok a felszabadulás történetéhez Pest megyében (Budapest, 1960)

II. fejezet: A szabadság útján

kon. Énnek végrehajtása a legfontosabb, hiszen a magyar paraszt 1000 évig várta e pillanatot. Legyen igazságos az osztás, hiszen a jövőben kenyerünk függ ettől. Szőke Sándor beszámolója következik a földigénylő bizottság működéséről, ölezőket készítenek és dolog után látnak. Az ünne­pélyes birtokba helyezés a Szemere kastélyban vasárnap délelőtt 11 órakor lesz. Pest és Nógrád megye Állami Levéltára, Pestszentlőrinc m. város Nemzeti Bizottságának iratai; 1945. április 6. jfcv. 73. Kommunista álláspont a földreform kérdésében 1945. március 31. Újpest. Az újpesti Nemzeti Bizottság tárgyalta a gróf Károlyi uradalom volt cselédeinek beadványát, melyben azok kijelentették, hogy igényt tartanak az uradalom földjeire. A Szociáldemokrata Párt képviselőjének25 álláspontja szerint a termelés kérdésénél figye­lembe kellene venni, hogy a törvényes utódok illetékesek-e a ter­melés ügyében tárgyalást folytani, s ha igen a tárgyalást velük kell lebonyolítani, mivel a közérdek megkívánja, hogy a város mielőbb termelési szerződést kössön az uradalommal. A kommunista kép­viselő26 kijelenti ezzel szemben, hogy a paraszt termését a piacra viszi, míg az uradalom valószínűleg nem ezt teszi. A föld tulajdona a paraszté, ő termel, tehát övé a termés is. A gróffal, illetve utódai­val semmiféle tárgyalásnak helye nincs, a földosztást azonnal kezd­jék meg. A Nemzeti Bizottság a kommunista álláspont helyeslése után elhatározza, a földigénylő bizottság azonnali megalakítását. Pest és Nógrád megye Állami Levéltára, Üjpest megyei város Nemzeti Bizott­ságának jegyzőkönyve, 71/1945. márc. 31. S* 25 Kelemen Gyula. Földes László. 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom