Krizsán László (szerk.): Okmányok a felszabadulás történetéhez Pest megyében (Budapest, 1960)

I. fejezet: Pest megye felszabadulása

1. PEST MEGYE A HÁBORÚ UTOLSÓ ESZTENDEJÉBEN, A NYILASOK HATALOMRA JUTÁSA ELŐTT.

1.

A csendőrség csillaghegyi különítményének jelentései az ellenállási mozgalomról

a) 1944. május 12.

Csillaghegyen működő csendőrnyomozó csoport újabban több honvédegyént vett őrizetbe. (—)

Az elfogott katonai egyénektől röpirattervezetet, fegyvert, lőszert, kézigránátot vettek őrizetbe. A honvédegyének, akik között 3 továbbszolgáló szakaszvezető is van, azt az utasítást kapták, hogy a katonaság között folytatandó propagandával érjék el azt, hogy forradalmi megmozdulás esetén kirendelt honvédségi karhatalom ne teljesítse a parancsot, hanem csatlakozzon a kommunista forradalomhoz.

b) 1944. május 30.

A csillaghegyi nyomozó csoport elfogott 3 hadiüzemi munkást, akik a Béke Párt1 röpiratainak terjesztése végett és az agitáció fokozása végett, valamint a hadiüzemekben szabotázs cselekmények előkészítése céljából felosztották egymás között a budapesti és környéki üzemeket.

c) 1944. július 15.

őrizetbe vette a nyomozó csoport Iliás Ferenc fertőszentmiklósi lakos volt tanítót, aki a feloszlatott volt Paraszt Szövetségnek2 volt a titkára. Nevezett kapcsolatban állott Fehér Lajossal, a megszüntetett „Szabad Szó” munkatársával és egy „Varga” illegális nevű egyénnel, aki Fehérrel együtt a „Béke Párt” vezető funkcionáriusa. Iliás Ferenccel kapcsolatban az a gyanú merült fel, hogy a

1 A Kommunisták Magyarországi Pártja 1943 júniusában Békepártra változtatta nevét. 1944 márciusától „Béke és Szabadság” elmen lapot adott ki.

’ A Parasztszövetséget 1944. március 29-én oszlatta lel a Sztójay-kormány belügyminisztere.

9