Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

- 74 -A hosszú is kemény tél, a kevésjövedelmű földmunkások réme ijesztően növelte a nincstelenek stárnát. Orbán Pál.rnint a 11-68 földműnkáeblzottság tagja hallatja szavát*

"Itt a dermesztő tál ijesztő képeivel, ki vagyunk szorulva minden munkától... Most közeleg a választás, tüntetni kell a szavazati Jogért. Hadd tudja meg az úri rend, hogy a munkásoknál van az erő...

Orbán Pál.» /2o2/

Cegléden pedig a Földmunkás Sgylet lók munkás aláírásával kérvényt nyújtott be a Városi Tanácshoz, melyben feltárják a munkanélküli földmunkások nehéz helyzetét. Kérik a várost hogy teremtsen valami munkaalkalmat számukra*

"3-4 nap alatt loo éhező családapa jelentkezett. Azt is kérik, hogy a közvetítéssé 1 őket bizza meg a város,mert ők ismerik legjobban a rászoruló munkásokat." /2o3/

Márciusban gyűlést tartottak a földmunkások Coldner Adolf és Klárik Ferenc fővárosi előadókkal. Ez előzetes tapogatózás volt a párt részéről, mert az 19ol-es választásokon Ooldnert a párt Cegléden képviselőjelöltnek állította. Ennek - az erőviszonyok reális ismeretében - csupán demonstrációs jellege volt, mert Ooldnernek, Kossuth Ferenc ellenében semmiféle esélye nem lehetett. ,

A helyi lapok az ügyészség figyelmébe ajánlották az előadók beszédét, de az ügyész nem talált kivetnivalót benne, a Így a vádat elejtette. /2o4/

A földmunkások megkapták a Homokpuszta bérletét.

A helyi lap adja hírül, hogy a Vallásalapitvány ceglédi pusztáját, amelyért annyian versengtek, a "miniszter a ceglédi fm. munkásoknak adta haszonbérbe..." /2o5/

E homokpusztán azután megvetették a lábukat a földmunkások. Hogy állandóan bérelt földjeik közelébe legyenek kiköltöztek a pusztai majorba, melyet a ceglédi nép azóta ls"oucllista major"-nak nevez, Mint egyes visszaemlékezésekből értésültünk földjeiket kollektiv munkában művelték meg Urbán Pál vezetésével. Bz volt az első kollektiv gazdaság Cegléden.