Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

- 68 -ratni tudja azt a rendőrség, hogy azok ártatlan legények. De a nemzetközieket - azokat szerinte meg kell semmisíteni. Elkezdődött üldöztetésünk. Először hozzám jöttek ki. Csak feleségem és 2 gyermekem volt otthon, mégis egyletnek minősítették lakásomat. 1899 február 3-án Kis létrán kapitány ur jött ki. Talált ott 4 embert. A felszegi elrtársak is Így jártak. Ezért aztán beidéztek és Jószirüen 2-2 napra Ítéltek bennünket és 2o-2o Ft pénzbírságra. Fellebbezünk ez ellen, de főleg az ellen, hogy hozzám nem jöhetnek emberek. Én szegény ember ragyok, hol én tudok munkát, hol más, már csak ezért is kell egymáshoz járnunk.- Ml már öntudatra vergődtünk, tudjuk mi az igazság, - bárhogy is üldöznek bennünket jelszavunk ez leszí

Éljen a népszabadság! Éljen a népjog! Éljen az általános választójog! Éljen a munkás! Éljen a világot megváltó szociáldemokrácia!

Urbán Pál." /!&}/

1899 május 1. Cegléden.

A helyi földmunkásság tudomására jutott, hogy e'zévben a fővárosban engedélyezik a munkások tüntető felvonulását éáfi gyűlését. ők is elmentek a rendőrkapitányhoz, hogy engedélyezze számukra iss

"De úgy látszik a főkapitány /Cegléden/ nagyobb uxj mint a BM. mert egyszerűen megtagadta. Még egy zászló kitüzé sét sem engedélyezte. íme, ilyen nagy urak a rendőrkapitányok a "törvény, a jog és igazság" e gyönyörű hazájában,"/184/

Az év további részében, de főleg aratás előtt beható agitációba kezdtek Ui'bánék. ő a Népszavában szózatot intézett a földmunkásokhoz, hogy szervezkedjenek és küzdjenek az általános választójogért. A hatalmat inti, hogy addig nem lesz nyugalom, mig választójog nem lesz."Ekkor lesz boldog aratásunk"-zárja felhívását. /185/

Földműves munkásegylet alakítása Cegléden - 19oo.

A ceglédi munkásmozgalom egyedüli szervezete - miután Yárkonylék helyi mozgalma lényegében megszűnt - a 3ZDP