Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)
I. Egy elkésett reformer Cegléden: Táncsics Mihály
- 4 I./ to elkésett reformer Ceglédem Táncsics Mihály 1876-77. ügy véljük méltóbb módon nem kezdhetnénk a város munkásmozgalmának tárgyalását, mint Táncsics Mihály ceglédi működésével. Hiszen az utána következő, szervezett munkásmozgalom lényegében az 5 egykori elképzeléseit la segítette valóraváltani, ugyan változott célkitűzésekkel és szilárdabb ideelégia1 alapon. Országos vonatkozásokban a magyar szocialista mozgalom minden dokumentum kötetében az első oldalakon Táncsics nevével találkozunk, ki Ceglédre költözése előtt néhány évvel az általános Munkásegylet első elnöke volt, s halála után a kerepes! temetőben levő sírját, később síremlékét a munkásosztály képviselői minden évben megkoszorúzták,tisztelegvén "egy Igaz ember" példamutató emléke előtt. Táncsics Mihály /1799-1884/ a 46-as nagy Idők tanúja és egyik főszereplője küzdelmes életének végefelé közel két évet töltött városunkban. Reménykedve Jött, s nagy lelkének sok szép bimbóját itt vélte virágba szökkenteni 77 kemény, megaláztatásokkal, üldöztetésekkel terhes év sok sikertelen harca után. Reményeiben - sajnos - Cegléden is csalatkozott. Az a korszak, mely a hozzá hasonló tisztalelkü hősiket kitermelte magából - akik a zsarnokság és butaság hétfejü sárkányával vivtak elmúlt. A kiegyezés utáni kapitalizálódó korszakban, 48-as ideáljaihoz hu Táncsicsnak nem volt helye többé. Még itt Cegléden is, csak a régmúlt idők kisértetét látták alakjában, akit, mint embert talán sajnáltak sanyarú sorsa miatt, de politikai nézeteit, közgazdasági reformjait nem értették. Ceglédi tartózkodásának tragikus élményeit ő maga Írja meg "Életpályám" c. munkájában, /l/ Ceglédi körkép 1876-ban Milyen társadalmat, milyen helyzetet talált Tán-
