Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

- 57 -szocializmus elvi alapjáról, akkor ugyanúgy fognak harcolni ellenük, mint az osztályellenség ellen. /148/

, A Várkonyl elleti rágalmaknak ee vége,se hossza. A SZÍ? fslhlztatott emberei országszerte szórják a sarat, erre a nyers.képzetlen, de Igaz ügyért fáradozó emberre. Cegléden le kl&eţdlk. Erre válaszol "Ez a köszönet?" o. Írásában«

"Héhány erkölcsi nyomorult ceglédi, azért, hogy é▼eken át felébresztésükre áldoztam és küzdöttem a felvilágosításukon... azzal köszöni meg fáradozásomat, hogy ellenem koholt rágalmakat ismételnek anélkül, hogy az Igazságról meggyőződtek volna... És Orosháza, Cegléd munkásainak tömege csak nézi és bámulja a becsteleneket, ahelyett hogy elűzi ezeket. Ha a nép ilyen, csoda-e, ha a munkásság ügyéért való hurcolástól minden önérzetes ember vlsazahuzódikTBizony nemi

Várkonyl István." /149/

A SZDF bizonyára Várkonyl ceglédi kongresszusának ellensúlyozására népgyülést, majd kongresszust szeretne tartani a városban«

"Cegléd lesz, úgy látszik, - bár az egyenlőség városa - a szocializmus központja. Egyik szocialista kongreszszus a másikat éri. Host a rebach náciknak osufolt nemzetközi SZÉF próbál szerencsét.

Orbán Fái szerint ér 6 annyit, mint Gubody polgármester, mert mindkettőjüknek gyomruk van és mindketten esznek. Az emberi jellem szerintük a szegénységhez tapad, osak a politikai munkának van előttük becsülete. Hás vidéken talán lehet, de itt Cegléden nincs'a szocializmusnak semmi létjogosultsága. Akár Várkonyinak, akár SZDF-nek hívják őket..." /15o/

A helyi uralkodó rétegek most már - két sikeres ceglédi földmunkás kongresszus után - látják, hogy ennek fele sem tréfa. Nemcsak a hatósági szervek készülnek fel minden komolyabb munkásmegmozduláB letörésére, de a helyi cívisek fásult agyában is megmozdul valami, mert minden helyi lap "óvni kivánja Cegléd népét a szocializmus terjedésétől.

*