Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

- 49 -retébe. 5. / A mostaninál rövidebb munkaidő törvényes megálla­pítása. 6. / Munkásvédtörvény hozása. 7. / á fokozatos Jövedelmi adó behozatala, fogyasztási adó eltörlése. 8. / A minimális munkabér megállapítása, amely azonban annyi legyen, hogy abból a munkás tisztességesen megélhessen. Reméljük, hogy nagyméltóságod Magyarország 15 millió állampolgára érdekében igyekezni kegyeskedik, hogy ezen Jogos kívánalmak mielőbb megvalósuljanak. Az összes munkásság nevében Molnár István, Urbán Pál, Hornyák János, Bárány1 Béla." /126/, Indul a ’földosztás" Cegléden. Említettük, hogy Cegléden az uralkodó osztály úgy vél­te levezetni és megszüntetni a földmunkás mozgalmat, hogyaVal­­lásalapitvány csernél homokföldeit felparoelláztatta. Ez hosszú huza-vona után lassan a megvalósulás stádiumába Jutott. E kö­rülményt a maguk Javára akarták kihasználni a helyi vezetők s az ő érdekeiket szolgáló helyi lapok. A parcellázást a maguk érde­mének tudták, s attól sem riadtak vissza, hogy bejelentsék -il­lúzióikból ez logikusan következett - a Földmunkás Egylet fel­oszlását. Azok sem maradtak restek és helyreigazítást kértek: "Beküldték a lapnak a következőket: - Alaptalan a hir, hogy a Földmunkás Egylet feloszlik. Az alapszabályokat a BM Jó­váhagyta . 3o6 tagunk van és az uradalmi földekre lo25-en irat­koztak fel. Újvárosi FM Egylet." A lapról e közlemény kényszerű közlésével lehullott az álara. Ha Cegléden nincs munkanélküli, nincs aránytalan birtok­­eloszlás, tehát semmi alapja a szocializmusnak, akkor vajon mi­ért Jelentkezett a parcellázandó földekre háromszor annyi em­ber, mint amennyi tagja van a FM Egyletnek? - Kínjukban nem is tudnák másként válaszolni, minthogy:

Next

/
Oldalképek
Tartalom