Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)
IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906
- 47 lasztójogot csak ahhoz kötik, hogy magyarul irni-olvasni tudjon az illatő... Később ellátogatott a Földmives Egyletbe isí /121/ Kosspth Ferenc nagymüveItségü ember, de dilettáns politikus Tolt, a fenti kijelentésében felelőtlen; nem irányítója, hanem játékszere pártjának, melynek elvi alapja nem a dicsőséges 48, hanem a 67-es kiegyezés volt; A 3ZDP úgy vélte egyensúlyozni Várkonyi országos sikereit, hogy megpróbálta agyonhallgatni, miközben rágalmaival igyekezett lejáratni a földmunkások előtt. Az Urbán Pál szerkesztette Földművelők Szaklapja igy ir "Első és utolsó sz5 Tárkonyiról" c. cikkében! "... E lap méltóságával nem egyezik meg, hogy rágalmaira válaszoljunk. És aztán a kutyaugatás nem csak az égbe nem hatol, de a józan, osztálytudatos földműves nép fülét sem éri." /122/ Ceglédről azonnal válaszolnak a Földmivelőbens lost gyalázzák lapunkat és Tárkonyit, pedig ők a gyalázatosak. Kikor Tárkonyt leküldte Kiss Károlyt és Rády Sándort, hogy alakítsák meg a földmunkás egyletet, azok félig-meddig meg is alakították, de nem magyarázták el,hogy mit kell továbbra is csinálni, csak irkáltak, hogy mire adakozzunk... A ceglédi mezei munkások nevében Tomoeányi József, titkár." /123/ 1897 május 1. megünneplése Cegléden. Országszerte igyekeztek megünnepelni e napot, igy Cegléden is. Egy helyi lap szerint a munkások e napon akarják megbeszélni a Tallásala pityány párezer holdjának felosztását. A rendőrség a gyűlést betiltotta és megakadályozására éjjelnappal készenlétbe állt. A munkások zöme dolgozott e _ napon csak a "vérmesebbek fogadtak szót a falakra irt felhívásoknak: Hunkás május 1.-én ne dolgozz!" A polgármester azt jelenti a Főispánnak, hogy"...bár zavartól nem tartok, a helyben állomásozó katonaságot május
