Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

- 41 -"A munkaidő leszállítását napi 8 órára, de amíg a viszonyok kedvezően nem alakulnak 12 órára /B órán túl tulóra/ÉJJeli munka, s robot törlendő, a felea munka legyen tisztán feles, az aratást egyenlőre lo-án végezzék, mellékmunkák nélkül, a napszámos munkabért a helyi körök állapítsák meg," /lóé/

Majd a több helyről felmerült, Tárkonyt szerepét tiaztázahdó kérdésekre, ő maga felelt meg. Kimondta, hogy került kapcsolatba a mozgalommal 1889-ben és mit tapasztalt. Erkölcsileg és anyagilag támogatta a PT-t, de miután látta, hogy nem érzik szívügyüknek a földmunkásság szervezését, a pártpénzeket elkezelik, kiválni kényszerült, A Földmivelőt a munkások kívánságára átadta az óbecsén kijelölt földműves titkárnak? Csuzdi Ferencnek. A kongresszus titkos szavazással bizalmat szavazott Tárkonyinak.

Ezután beterjesztették a FSZP elvi nyilatkozatát, melyet szintén Jóváhagytak. A nyilatkozat lényegei

1. / Cask svájci mintára alakított szervezeteket ismer

el,

2. / Országos vezetőséget nem iomer, csak helyi szerveket, legfeljebb Járásit, v

3. / A földművelők osak a ESZ alapján szervezett sejtekhez csatlakoznak.

Bors Pál, Orosháza mondta a zárszót? "Hem jöttünk öee- 3ze aratni, hanem szántani és vetni!" /lo5/

A kongresszus, viszhangja, eredményei, következményei

A PSZF kongresszusa nemcsak az országos, hanem a nemzetközi érdeklődést is felkeltette. Engelmann Pál a parasztok folyékony beszédét és képekben gazdag előadását dicséri?

"Most az aratási munkákat a külföldi konkurencia miatt be kell fejezni, húgy a buza vöröses szint kapjon, de azt ne kívánják, hogy a búzát saját vérünkkel feesük vörösre."

"Az éltető elemek: a levegő, viz, napfény közvagyon,miért nem az a legfontosabb: a föld?!"

"Amikor looo esztendővel ezelőtt őseink birtokba vették ezt az országot, osak szabad és egyenlő jogú honfitársak