Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

- 29 -höz kötik, s ezzel vége leaz a szocializmusnak Cegléden. Tipikus burzsoá ötlet, mely egy társadalom felületi Jelenségeiből indult ki, s már születésekor is hullaszaga volt. A parcellázás végül is megtörtént, sok huza-vona után a Csemőben, ahol az említett földek voltak, de a hegyek vajúdtak, s egeret szültek, mert a parcellákat, néhány kisembert leszámítva a tőkeerős kulákok szerezték meg. /66/

Bérharcok,

A város két Jelentős mezőgazdasági nagyüzemeta Hartyányi birtok és az Unghváry faiskola munkásai összefogtak,hQgr kedvezőbb bért és munkafeltételeket harcoljanak ki. Ennek érdekében sztrájkot szerveztek és egyben sztrájkőrséget is,hogy megakadályozzák az öntudatlan földmunkások sztrájktörését. Hartyányi erre a Felvidékről tót osaládokat telepített la birtokára "akik nem érkeznek politizálni, vagyonos osztályt szidni, népszavát olvasni, hanem megfogják a dolog végét és boldogulnak is. Jő lesz ezek példáján... az elégedetlenkedő szocialistáknak is tanulni." Unghváry pedig csendőröket kért, hogy a "munkásaival támadt affértját kiegyenlítse." /67/ »

Egy újabb szocialista gyűlés hírére leveti álarcát a helyi lap és rendőr után rikoltozs

"Vérvörös plakáton újra összehívták a gyűlést a fővárosból lerándult agitátorok.

Küldik a plakátokat, egyéb nyomtatványokat, szítják a gyűlöletet. Hol a rendőrség? Tiltsák be gyűléseiket, kobozzák el nyomtatványaikat, foglalják le plakátjaikat... /Kiemelés tőlem. HD./

Az agitátor urak nem adnak földet, de mi parcellázzuk a osemői birtokot,.eltartjuk az árvákat és elaggottakat. Aki munka helyett kocsmába jár annak sohasem lesz vagyona....

/68/

A gyűlést mégis megtartották 6-7ooo ember jelenlétében. A gyűlés kimondta, hogy egyhangúan csatlakozik a 3ZDP- hez, s a földműves lap és földműves kongresszus eszméjét is magukévá tették. /69/