Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

- 23 -szocialista szervezeteit, s annak ellenére, hogy a PY-n belül frakcióharcok és személyi ellentétek gyöngítették a munkáa- I osztály élgárdájának hadsorait, Cegléden úgy, mint országos viszonylatban is a millénlum évétől kezdve fellendült a mozgalom. Az előző időszakban ha lazán is, de kiépültek a helyi szervezetek és kitermelődtek az arra alkalmas helyi vezetők is Urbán Pállal az élükön, aki szoros kapcsolatban állt aSZDP vezetőségével. Cegléden különösen a földmunkás szervezetek értek el jelentékeny sikereket. A PV mindig lazán kezelte a földmunkáskérdést, s igy a helyi szervezetek kevés támogatásban részesültek /ez vonatkozik úgy az anyagi, mint az ideológiai támogatásra./ Be figyelembevéve a pártlapok által közvetített irányzatot a helyi viszonyoknak megfelelően alakították ki követendő taktikájukat, megoldandó feladataikat.

Az 1896-os országos pártkongresszuson megbukott az osztályharcos csoport. A pártvezetés megalkuvók kezébe került, akik az előző kongresszusokon /189o, 1894/ hozott határozatok ellenére sem kezdtek hozzá a földmunkásság szervezéséhez s nem voltak hajlandók a proletártömegeket mozgósítani a hatósági üldözések ellen. A PV-be ugyan beválasztották Várkonyi Istvánt és Csizmadia Sándort a szegényparasztság két képviselőjét, s bár Csizmadia rövidesen szakított Várkonyival, ez utóbbi nagy energiával kezdett a földmunkások országos szervezéséhez. Várkonyi mozgalmának indulásában Ceglédnek nagy szerep jutott. 3 ha a munkásmozgalom a megalkuvó PV engedékenysége következtében hanyatlott is, a földmunkásmozgalom tárgyalt időszakunkban nagy jelentőségre jutott az addig szervezetlen földmunkásrétegek körében.

Cegléd életében 1896-ban nagy szerepet szántak a milléneumi ünnepségeknek. Kossuth Perene is ekkor lesz a város képviselője, melyet haláláig, 1914-ig betölt, bgy alapítványt létesítenek szegénysorsu jó tanulók számára 8ooo koronás alappal. Egy uj teret is létrehoztak, melyet a honalapító tiszteletére Árpád térnek neveztek el. /Ma: Szabadság tér./ /53/ E téren tartották a szocialista munkások később nagygyü-