Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)
III. A munkásosztály első szívdobbánasai, 1890 - 1895
21 -valósításé, s aztán, ha eltűrtök mindent, Ismét lehet a hátatokon kancauka." /47/ A Czegléd és Vidéke "Népbolonditók" címmel kommentálja az eseményt, a már megszokott hamis beállításban: "Munkásnépúnknál az aratás utáni pénzszagra két szocialista vezér érkezett a héten. Hevük Aranyosi György és Eísb Károly. Kik azon édes reményben zónáztak ide, hogy népünk fejét valahogy elcsavarhatják. Az volt a tervük, hogy 5-6 biztos házat szerveznek, ahol vasárnapónkint 2o-3o-val Összegyűlő népnek hirdetik kárhozatos tanaikat..." /48/ ». Az Igazság az, hogy az említett elvtársak a SZDP megbízásából - Várkohyi pénzén - jöttek le Ceglédre a pártszervezet megalakítását előmozdítani, a már beszervezett embereket tanítani, nevelni. 1895 őszén a helyi szervezet megmutatta oroszlánkörmeit, s a 3ZDP is komoly akciót indított Cegléden. Károlyi Gábor hirtelen halála miatt képviselőválasztásra készült a város, melyen a 3ZDP Bokányi Dezsőt jelölte. Úgy tudjuk ez volt az első alkalom, mikor a párt jelöltet állított. A Népszavában felhívás jelent meg a ceglédi választókhoz: "Felhívás a szabadságszerető és függetlenségi érzelmű Cegléd város választópolgáraihoz! Polgártársak! A 12. órában vagyunk, közeleg a képviselőválasztás ideje. Olyan embereket akarnak a nyakukba venni, akik soha sem tettek semmit a népért, nem ismerik a népügyét-baját?... Nem kell nekünk sem a B. Molnár Samu, sem Hegedűs Károly. Éljen Bokányi Dezső, a szoc.demek képviselőjelöltje." /49/ A helyi lapok ugyan nem Írnak a szocialista képviselőjelöltről, de a párt lapjai élénken kommentálják a ceglédi választás körülményeit. Természetesen a kialakult helyzetben Bokányi nem jöhetett komolyan számba a szavazásnál, s az őszi munkák idején nem tudták kellőképpen csoportosítani embereiket sem. Pedig a ceglédiek maguk kérték a pártot, hogy állitson nekik jelöltet, "mert megunták az urak garázdálkodásait" /5o/
