Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

III. A munkásosztály első szívdobbánasai, 1890 - 1895

- 14 -kall, mert egyedül ennek van erős szervezete és olyan akcióképeaeége, hogy "tőle tartani lehet." Hogy milyen az a szocialista-kommunista társadalom - elmélkedik a rendőri jelentés - azt a mozgalom vezetői sem tudják elképzelni, de hogy a :

" proletárdiktatúra, mely azt megelőzi, milyen,azt tudjuk a francia forradalom és commün idejéből. Ebben áll a szocialista munkásság veszélyessége." /26/

Az 1848-as forradalom örökségét a munkásosztálynak kellett vállalnia, s e haroban két természetes szövetségese volt: a parasztság és a nemzetiségek. Ha lett volna egy valóban marxista párt, amely a parasztság forradalmi harcainak élére állt volna, akkor a parasztság földért folyó harca földosztással fejeződött volna be. Ez egyben a 48-as forradalom betetőzését jelentette volna, s megnyílt volna az ut a szocialista forradalomhoz.

Még egy kérdést kell tisztáznunk, mielőtt a ceglédi mozgalom beható ismertetésére rátérnénk - a vezetőszerep kérdését. A magyar agrárszocialista mozgalom nem azonos az orosz narodnylk mozgalommal, mert nálunk a szegényparasztság öntudata volt a vezető erő. E mozgalom a szocialista mozgalomból indult ki és később a különböző frakciók, árnyalatok csak a SZDP hibás politikája következtében szakadtak ki a pártból.

A ceglédi malom napszámosai 189o-ben egy bérsztrájkkal próbálták ki szervezetük erejét. A gőzmalom munkásai béremelést és a napi munkaidő 1 órával való leszállítását kérték Írásban a malom igazgatójától, 8 napos határidővel. A helyi lap igy ir erről;

"Úgy vagyunk ezzel is, mint a divattal.Mikor a fővárosban beleuntak valami divatcikkbe, akkor megkezdődik annak a szezonja vidéken. A budapesti munkássztrájkot már el is felejtik maholnap, s nálunk most kezdenek mozogni a Gőzmalom munkásai..." /27/

A sztrájk rövidesen végétért némi eredménnyel.