Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

Jegyzetek

- 138 -gyűlésen i9. Farkar Sándor városi képviselő interpellál a polgármesterhez:"A ceglédi munkásnép az utóbbi időben gyakran megforduló idegen munkás szocialista izgatók befolyása alatt annyira megrontotta régi jóhirét, hogy most már sem helyben, sem vidéken nem kell. A laktanyát és az izr. templomot is idegen munkások építik fel.

A mult vasárnapi munkásgyülésen két idegen egyén oly beszédet tartott, ami nem engedhető meg. Kéri a polgármestert világosítsa fel a munkásnépet,hogy az idegen ámitókat ne tűrjék meg maguk között, továbbá, hogy idegeneknek nyilvános gyűlést ne engedélyezzenek.

A polgármester válasza: a gyülekezési jog és a szólásszabadság a munkásoknak is velük született joga,amit, mig állami, társadalomellenes izgatás nem történik korlátozni nincs joga. Nem vállalkozik a gyűlések betiltására. Az említett gyűlésen a hatóságok beavatkozására rendőrkapitány jelentése szerint nem volt szükség." Közgy. jzk. 19o5.275-5 p.

Ugyanezidőben az alispán értesíti Urbán Pált és társait, hogy Munkásotthon iránti kérelmük ezidőszerint nem teljesíthető. CLt közig. 11.366/9o5.

248./ A gyűlésekre lásd: Népszava 19o5. máj.12., jul.22.,szept.

5., a levélre: Ceglédi Újság okt.8. A közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága. szerint lelkesen megszavazzák a nemzeti ellenálláshoz szükséges hiteleket és Farkas Ágostont a megye felfüggesztett fő-