Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)
VI. "Rohanunk a forradalomba!" 1918 - 19
- io6 ját. Bár az élelmiszerek ára rohamosan emelkedik és az elégedett lenség nőttön-nő, a város vezetői vakon szolgálják a monarchic érdekelt és mindenéből engedik kifosztani a várost, még a templomok harangjait is elszállítják. A háború frontmögötti megpróbáltatásai a várost sen kerülték el, s a vezetők kapkodó kényszerintézkedései is jelezték ía nehézségek fokozódását. /315/ 1916-ban a város tulajdonát képező Sőregi pusztát a növekvő nehézségek folytán eladták egy jbanknak. A befolyt pénzből fizették ki a felgyűlt városi adóssáigokat. A képviselőtestület "viharos helyeslés mellett" mondott .köszönetét és szavazott meg busás tiszteletdijat a panamázó Gombos polgármesternek a "jó üzletért." /316/ Az élelmezési nehézségek olyan méreteket öltenek,hogy a Tanács a kormánytól kéri az ellátatlanok szükségletének biztosítását, hogy "a gazdaközönség a folytonos és állandó zaklatástól megóvassék." A háború éveiben azonban erőteljesen szervezkednek az eddig visszahúzódó földmunkások is. 1917, augusztusában pl. Byisztor György jött a városba szervezésükre. A Cegléden szép számmal található távirdánunkások kimondták helyicsoportjuk megalakulását. /317/ E szervező munkában Urbán Pál is tevékenyen résztvett. Élesen kikeltek egy ceglédi birtokos ellen, aki bottal verte fiatalkorú cselédjét. Mikor ennek apja elment panaszra ja polgármesterhez, ezt a választ kapta: "A gazdának joga van a cselédjét megverni!" Az elvtársak ezután a bírósághoz fordultak. /318/ 1918 elején újból megalakult a MPOSZ szervezete Cegléden, Urbán Pál és Csibra Gábor vezetésével, s igen nagy lelkesedéssel láttak hozzá a szervezkedéshez. Tudtul adták megalakulásukat a Világszabadságon keresztül az egész ország munkásszervezeteinek, hogy kövessék példájukat. Nyisztor elvtárs más alkalmakkor is lejött Ceglédre agitálni. /319/ . x VI. Rohanunk a forradalomba. 1918-19. * cealédi helyzet éleződése törvényszerűen robbant
