Nagy Dezső: Cegléd - Pest megyei tájak 2. (Budapest, 1959)
Séta a városban
nálati eszközök és más, a korra jellemző tárgyak. Továbbhaladva a falsíkok előtt, a tárlók a népvándorlás idején itt járt népek emlékanyagából mutatnak be szemelvényeket (ékszerek, díszek, fegyverek, használati eszközök). Majd a magyarok közvetlen elődeinek emlékanyagából kapunk ízelítőt (hunok, avarok) az utolsó tárlóban a honfoglaló magyarokkal kapcsolatos egyes tárgyakat láthatunk. A régészeti kiállítást két egymással szembenálló kiugró falrész választja el a néprajzi anyagtól. E falrészeken mesteri reliefeket láthatunk, embemagyságban, amelyek Poór Lili szobrászművész munkái és egy „bölényölő harcost”, s egy „fonó nő”-t ábrázolnak. A néprajzi részben, mely korántsem teljes, Cegléd főfoglalkozásával, a szőlőtermeléssel kapcsolatos tárgyi anyagot mutatjuk be : taposókád, régi prések, s egyéb tárgyak láthatók. Ezt egészíti ki az iratos butellák kis gyűjteménye, melyen humorös és pajzán szövegek olvashatók. Bemutatjuk egy régi, de ma is élő, népi jellegű kismesterség : a kékfestés mintaanyagát, melyben igen gazdag a múzeum gyűjteménye. Házi eszközök : káposztáskád, köpüM, kukoricamorzsoló zárják a néprajzi látnivalókat. A múzeum egyéb tevékenysége: a múzeum jelenleg főként néprajzi és várostörténeti anyagot gyűjt. Gazdag és egyre gyarapodó fénykép- és adattára igen értékes anyagot rejt magában; Kossuth- és Táncsics-levelek, fényképek a város életének különböző időszakából stb. A múzeum indított egy helytörténeti jellegű ismeretterjesztő füzetsorozatot is, amely a látogatók és érdeklődők számára érdekes ismereteket közöl: Cegléd történetéből, Táncsics Mihály ceglédi éveiről, a helyi Hírlap történetéről, a 400 éves Földváry-iskola történetéről, s a kékfestés múltjáról és jelenéről. A múzeumot havonta 1000—1500 főnyi közönség látogatja és elviszi magával a híven őrzött hagyományok lelkesítő emlékét. Néhány lépésnyire — ahol az imént leszálltunk az autóbuszról — a Kossuth térről indulunk további sétánkra. 34
