Nagy Dezső: Cegléd - Pest megyei tájak 2. (Budapest, 1959)
Cegléd történetéből
volt a központ, itt haladtak át a fő útvonalak épúgy, mint ma. Ezt bizonyítják a fenntmaradt megyei és környéki térképek is, de magáról a városról csak 1842-ben készült térkép maradt fenn, melynek felvétele a nagy 1 űzvész után kezdődött meg. A kiegyezés után fokozatosan fejlődött a város. Nevezetes szereplője a volt a város történetének Táncsics Mihály (1799— 1884) a 48-as idők nagy tanúja és egyik vezető egyénisége, aki küzdelmes élete vége felé közel két évet töltött a városban (1876—1877). Pesti házának elvesztése után a ceglédiek meghívására reménykedve jött, s nagy lelkének sok szép bimbóját itt vélte virágba szökkenteni 77 kemény, megaláztatásokkal telt év sikertelen harcai után. Reményeiben sajnos, Cegléden is csalatkozott. Az a korszak, mely a hozza hasonló tiszta lelkű hősöket kitermelte magából, akik a zsarnokság és butaság liétfejű sárkányával vívtak, — elmúlt. így reformeszméi, amelyeket ,.Ceglédi levelek” c. írásával fejtette ki részletesen, kevés megértésre találtak. Sok mindent megpróbált, hogy ne legyen meghívói terhére : kisegített az iskolában, napszámoskodott, piacon könyvéit árulta, újságpapírra terítve, végül is a kemény télben fűtötten szobában, szalmán aludt, öreg hitvestársával együtt — lábai elfagytak, s reményei is. Megtörve, s megkeseredve hagyta el Ceglédet, s az állomásig csak fehér kutyája kísérte... t 1868-ban épült fel az első pusztai iskola, majd 1890-ben hozzáfogtak az új városháza építéséhez Márkus Ágoston és illés Gyula budapesti építészek tervei szerint 120 000 forintos költséggel. Az új (jelenlegi) piactér kisajátítása 1892-ben történt meg, következő évben pedig a főgimnázium felállítását és építését határozták el. 1895-ben a Népkertben levő magtárt vendéglővé alakították át. Artézi kutat fúrtak és két medencés nyári fürdőt építettek. A 90-es évek elején kétirányú fölmunkás mozgalmi szervezkedés kezdődött a városban. Az egyik a szociáldemokrata Urbán Pál vezetésével a Homokpusztán levő majorban központosuk. Urbán Pál később is nagy szerepet játszott a város életében és 19Í9-ben a Pest megyei direktórium másodelnöke volt. A másik irányzatot a ceglédi születésű Várkonyi István vezette, a szociáldemokrata pártból kilépett „független szocialisták” mozgalma volt. Mindkét mowgalopi nagy szerepet játszott a későbbi aratósztrájkok banfs eredményesen bomlasztották a feudális Magyarország m^d -bastyáírVy..'. A millennium és a következekeVék fokozatos /fejlődését az első világháború szakította fcl/.tO .>. 7 c
