Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

IV. Az ellenforradalom hatalomrajutása. A megtorlás

p- 63

kertek.

A Törtté katonák felett díszszemlét tartottak a váaártéren.A katonákkor először Xrky hadoszt.parancsnok aráit, felhívta a figyelmüket az elkövetkezendő nehés harcokra. Lévai Oaekár Tárosparanoenok kérte, hogy véssék szivükbet"V3- rtts katonák elére!"A párt és Kt nevében Heiner Albert és Gábor Károly szólalt fel,a németekhez Vogelfänger, az oroszokhoz Gábor Károly beszélt.

Az ünnepié néphez a Yépbank erkélyéréi a nemzetközi Vörös Ezred politikai biztosat Kaufmann Albert intézett beszédet.

Délután a kedvezétlen időjárás ellenére rengeteg ember nézte végig a fotball meccset.Majd tréfás versenyek és társasjátékok következtek,ezzel egyidében tánc is volt a fiatalság részére.

Este a német katonák táncmulatságot rendeztek:"s a vidámkedélyü Vienerek éjjel 12-ig kitűnően mulattak."

A város lakossága lelkesen búcsúztatta az e napon a közeli frontra induló vttrtts katonákat. A vasas szakasz nevében lyujtó elvtárs köszönte meg a női szakcsoportnak a zászlót és a virágokat.

Ezzel az első szabad május 1. megünneplése végétért

/123/.

11. Ellenforradalmi jelenségek és mozgalmak Cegléden.

Azok a tények, amelyek a ceglédi és környéki ellenforradalmi megmozdulásokkal kapcsolatban előadódtak bizonyítják,hogy mennyire hiányzott a szervezett,osztályharc alapján álló munkásosztály Jelenléte a városban,mert azokon a helyeken a megyében,ahol az ellenforradalmi megmozdulásokkal szembe lehetett állítani nemcsak a hatóságokat, hanem a munkásosztályt is,ott nem igen mertek mozgolódni az ellenforradal»árok.

_