Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

IV. Az ellenforradalom hatalomrajutása. A megtorlás

- T5 -került katonák szabadonboesátására. /144/ Erre azonban csak hónapok múlva került aor. A letartóztatott, majd súlyos börtönbüntetésekre 1- tált helyi MT vezetők életének további alakulásáról több do­kumentum Tan a Kossuth Muzeum Adattárában. / 12.fkp,/ Termé­szetesen az ellenforradalmi osztálybiróeág egyetlen esetben sem a Tanácshatalom alatt vállalt funkció, hanem közönséges­koholt - bűncselekményeket jelölt meg a kiszabott büntetés okául./Pl.Magánlaksértés eimen Zsadon elvtárs, a dir .elnöke ellen,aki mint hadirokkant 1919-ben két mankóra támaszkodva, vonszolta magát/. Az első közgyűlés /szeptemberben/ egyhangú lelkese­déssel ismét polgármesterré választja Dr.Gombos Lajost,s ha­zatértéig Dr.Dobos Sándort bizza meg teendőinek ellátásával. Határozatot hoztak, hogy elbocsájtanak minden alkalmazottat, aki a Tanácshatalom alatt szolgált és elősegítette a munkás hatalom rendeletéinek végrehajtását. A rendőrkapitányi teen­dőket Dr.Tálazy Aladárra bizták,- akinek ténykedéseiről már fentebb szóltunk. /1A5/ Minthogy a városban alig volt aprópénz. a közgyűlés elhatározta, hogy a MT által kibocsájtott helyi szükségpénzt ismét forgalomba hozzák és a névérték 5036-ig mindenki köte­les elfogadni .A4.ez.FKP/.A nagy pénzhiányban kénytelenek, - többször magánosoktól is kölcsönt felvenni /146/. 1919.novemberben vonult be a Horthy-féle hadsereg s a város vezetősége " alattvalói hűséggel" üdvözli Horthy Mik­lós fővezért, táviratilag /147/, aki szintén táviratban vá­laszol éB közli, hogy rövidesen meglátogatja a várost./l48/ A város ellenforradalmi beállitottaágú vezetői és választói, a virilie kulákok, politikai babérokra vágyó ügy­védek, lapuló, a hatalomhoz alázatosan törleszkedő iparosok »kis­polgárok nem csupán régi uralmuk visszaállítására és megszi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom