Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig

- 59 -gyes adatokat a pártszervezet agitációjárél és propagandatevékenységéről,de miután a pártvezetőeág egyben a direktórium vezetősége is volt,a párt tényleges munkájáról nem szerezhetünk bizonyságot.

Történtek ugyan kísérletek a szak- és pártszervezetek oda nem való elemeinek eltávolításáról, de eredményeket éppen a munkásszervezetek összefonódása miatt nem érhettek el.A munkásosztály helyi élcsapata felolvadt magában a helyi munkásságban és a polgári elemek behatolása sem volt ismeretlen.

Májua közepetáján történnek az elsó kísérletek a párt- és szakszervezetek kiépítésére. Akkor még úgy vélték, hogy Cegléden könnyebb lesz a kiépítés munkáját elvégezni, sert "az egész munkásmozgalom fiatal". /115/

Azonban tényleges munka ebben a vonatkozásban csak júniusban kezdődött meg,Ekkor a szervezetek kiépítése közben gonddal ügyeltek arra,hogy csak odavaló,megbízható dolgozók, vagy kipróbált értelmiségiek kerüljenek a tagok közé.

"Rajta leszünk, hogy a Cegléden kiépített pártszervezet erőssége legyen a kommunista eszméknek."

Egyben agitációs ünnepélyt rendeztek a Sámánban,juniálissal egybekötve./A Rámán, Cegléd környéki kirándulóhely volt a szőlőkben/.Reiner,TJrbán Pál beszéltek,utána vidám kabar émisor következett. /116/

Egy hónap múlva - julius elején- még mindig nem oldódott meg a pártszervezet kiépítésének ügye. A tervezgetésben nem volt hiány, de a valóságban nem történt semmi érdemleges. A Népakarat igy ir:

"...A ceglédi pártszervezet, amelynek a kiépítését végre most megkezdik /\TII.6./,kell hogy az a vörös ököl legyen, amely állandóan ott van a burzscázia felett és szükség esetén habozás és irgalom nélkül lecsap azokra,akik moccanni