Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig

- 5* -Leszállt az ájszaka áe mindenki álomra hajtotta a iáját,» hangyabolyhoz hasonló Tárosban,osak a direktórium tagjai nem pihentek,» végsőkre el Toltak számra Jíunkaközben mág tréfálgattak is,cálozra a lámparasra ás a legördüld fejekre, így érte ókét a hajnal."

gora reggel a direktórium három tagja a Vörös Hadsereg által megindított támadás hírére Abony felé ment, ahol a csapatok már megindultak, hogy risszaállitsák a proletárdiktatúrát és elűzzék a románokat.

A csapatokat csak a fehérgárdisták várták tűzzel, a románok sehol sem voltak.Kieebb harcok után lefegyrerezték a fehéreket és röridesen a főkolomposok elnyerték büntetésüket.

A csapatok ekkor beronultak Abonyba, a ceglédi direktórium három Tezetőjérel ás ideiglenes direktóriumot neveztek ki, majd megfelelő csapategységeket hagytak hátra a munkásság védelmére.

"A hős vörös katonák tcrrábbTonnltak és délután 6- kor,heves harook után Szolnok is a kezükben volt, az ellenforradalmat vérbefojtották,a románokat visszavonulásra kányszeritették és a fehérgárdát megsemmisítették. Az események igazolták a ceglédi direktóriumot,s hogy a proletárság a végső harcra is kész és a demoralizált román hadsereget, ezt a vak tömeget - visszaszoritani képes." /lo6/

A helyi direktórium és a hadsereg tehát jól vizsgázott.

A hadseregfóparancsnok ceglédi seregszemléje.

A Cegléden állomásozó Nemzetközi Vörös Ezred szemléjére Ceglédre érkezett Böhm főparancsnok, Vágó hadtestpa - rancsnok és Szamuely Tibor népbiztos kíséretében. Böhm rövid beszédet tartott,majd tovább utaztak Kecskemétre.