Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)
III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig
- 43 le .Be seni grófnőket, sémái bussárfőhadnagyokat többá. Şrre ac émelyítő társaságra Igazán ninosen semmi szükség már. És éppen ezért szükséges ,hogy a Művelődési Osztály vizsgálja át a darabokat." /85/ Egy vándort ár salat "lágy Proletár estélyét" Is megbírál ják,mondván,hogy az sem művészi, sem proletár nem volt. Elkelnek azok ellen, akik azt hiszik,hogy néhány kuruc nőtat "osapnivalóan rossz sanzon" és más efélék jelentik a szocialista művészetet .S ezek "Falura Is elvlsszOk a kultúrát" jelszóval művészetet hirdetnek és"csunya kóklerségnél"nem nyújtanak egyebet. /86/ Valóságos purifikátorként süvölt a hangja a népakarat cikkírójának, mikor a kultúra védelmében még a Közoktatásügyi Népbiztosságot Is elmarasztalja: "Kompromltálják,felrúgják és szembeköpik azt a szent szép,uj kultúrát.amelyet ml adni akarunk és amelynek hajtóereje a ml szép,emberi,maradandó vörös eszménk, a mi megvalósuló ideáljainak... Hem türjük, hogy megfertőzzék a proletárok újat váré lelkületét. A szombati előadás után olyan felzúdulás támadt,hogy vasárnapra a műsort megváltoztatták, hogy legalább a trágárságok kimaradtak belőle. Sajnálatos, hogy a Közök - tatásügyi gépbiztosság ilyen társulatokat küld le vidékre... Budapesten tudomásul kell venni,hogy ml Igazi kommunista kultúrát, művészi kultúrát akarunk." /87/ Ezután a keserű kulturális tapasztalatok után került sor a mklósy-féle társulat megérkezésére és bemutatkozására /Junius 1. /toiklósyék a Tanácsköztársaság bukásáig a városban szerepeltek,s hetenkint 2-3 alkalommal tartottak előadásokat .A helybeliek már ismerték a korábbi évekből őket és jó véleménnjel voltak róluk^RepertoárJuk prózai és zenés darabokból, operettekből állt./88/
