Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)
III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig
- 58 -mezeinek ellátása,gyermek Játszóterek felállítása, gyermekelőadáaok bevezetése a színházban és a moziban, valamint állandó színház építése. A programot elfogadták. Elsőként a felekezeti isko-r Iák és a magánzeneiskolák államosítását viszik keresztül, A tehetséges gyermekek számára ingyenes oktatást terveztek. Megállapodtak abban, hogy a fogasabb kérdésekben a Közoktatásügyi Hépbiztosaághoz fordulnak. /71/ Vita a kommunista kultúra értelmezéséről A Mépakarat egyik számában Reiner Albert párttitkár levelet közölt a szerkesztőhöz címezve, amelyben kifejti, hogy nem ért egyet a kulturális rovat bizonyos megállapításával, mert a cikkek nem feleltek meg a kommunista kultúra céljainak. Majd birálta a szerkesztő egyhangú szinikritikáit és hiányolja a lap részéről a komolyabb darabok értelmezését megkönnyítő felvilágosító munkát. Szerinte ezért nevet a közönség a tragédiák előadásán. A szerkesztő Jelzi, hogy visszatér e levél megválaszolására,de az események alakulása folytán erre már nem került sor. /72/ Reiner szövegét elemezve megállapíthatjuk, hogy ő sem volt tisztában a kommunista kultúra fogalmával»egyéni elképzeléseit a kultúráról zavarosan fejti ki. Ezek a zavaros nézetek nyomot hagytak a város kulturális életében is. a./ Iskolaügy. A gimnázium kiváló tanárai Braun Soma és Szilágyi Adolf vezetésével már április elején szervezetbe tömörítik a
