Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)
III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig
- 33 -"A szegény oeglédi proletárok felfordulhatnának ax éhségtől, ha as élelemfOlöslegüket rejtegetik szánalmára lennének utalra. A termelők nem hoznak semmit a piacra, ki akarják éheztetnl a dolgozókat,axt hiszik,ha szabotálnak, akkor meg- 4ól a munkáarendszer. Pedig a proletárdiktatúra igen elnézd ▼elük szemben: meghagyta házukat, földjüket, és itt Cegléden odáig ment a kedresés terén, hogy megengedte a pálinkafőzést is. A kisgazdák nagy része azonban rak és nem látja meg azt ami jő,szabotál a régietekig.Hem fogadják el a fehérpénzt,és eldugják,amit termelnek.! kisgazdák nyugodtan nézik a dolgozók éhezését. Addig, aaig a szabad őrlést nem engedték meg, tiz rekrirálás sem volt képes a dolgozók számára gabonát előteremteni, amikor megengedtük a as abadőrlést két nap alatt öt ragon gabonát szállítottak be a malmokhoz. Torább akarnak rejtegetni, pedig tudjuk,hogy esténként a földekről hazajöret, szekereken az ülés alatt, zsákszámra hozzák haza a gabonát. Letörjük a szabotálókat,akik éppen olyan ellenségei a munkásság hatalmának, mint a fegyreresen támadó fehérgárdisták." /6l/ Befejezésül e részhez csak annyit, hogy a románok beronulásakor a kulákok azonnal őriként őt ragon gabonát adtak a megszálló hadsereg szükségleteire .S ugyanígy kinyitották titkos élelemraktáraikat a "nemzeti hadsereg" beronulásakor. 6. A helyi szerrek szociális politikája A helyi szerrek már a hatalomátvétel első napjaiban foglalkoztak a helyi famurkások által heterjeszteit:
