Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig

- 3o -sen as ellenforradalomtól, bánén az éhínségtől. Mindenre el kell készülnünk,fel kell világosítani a parasztokat a termelés fontosságéról, s a Tároslakkal Taló szolidaritás fontosságáról .Aki azt hiszi,hogy a munkásságnak engedményeket kell tenni, as fehérforradalaár!*/55/

A népakarat markáns, kemény mondatokkal Jellemzi a helyzetet«

"éhség Tan -ez szomorú és fájó Igazság, olyan igazság,amelynek erejét, mi szenredó és éhes proletárok keserresen érezzük.Tény,hogy nines lisztünk,nincs zsírunk,ninos húsúnk,nincs mit fóznllnk,de az le tény,hogy ezt a keserves és cudar állapotot türtük a kapitalista háború ideJén.De ez volt a baj,ezért fosztottak ki bennünket,mert türtük.

3ost fennmaradásunk érdekében kell szenvednünk. Vigyázzunk a rémhirterjesztókre,az ellenforradalmi izgatásokra mert ezek a nehézségeket látra, a burzeoá hatalmat akarják visszaállítani.

Vigyázzatok proletárok!” /56/

A vasárnapi népgyülásen Prbán Pál, aki ekkor a megyei direktórium alelnöke volt, beszélt az összegyűltökhöz. Beszéde,igazságai mellett,Jellemzó dokumentuma egyben a föld munkás mozgalomban felnótt munkásharoosok stílusának .melynek eredetét Táncsics Hihályig lebet visszavezetni.

"Ma Jöhetne, nem Eun Bála, hanem az Úristen maga is kormányra,az sem tudna adni,amikor nincs kenyér. Ka nem osiT náIhatunk olyan rendeletet.amellyel Jóltarthatnánk a népet. Cegléd városa úgy látszik ki van merítve. Ha tényleg úgy van, hogy a zsidók itt nullás lisztből esznek, és én meghiszem, hogy ebben az állításukban igazuk van az elvtársaknak, akkor *eg kell nézni ennek az okát,azt is,hogy a zsidók közül hány arat és vet és akkor látni fogjuk.hogy a bűnösök azok, akiktől a zsidók megkapják suttyomban és titokban a nullás lisz-