Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
58 részt vett sztrájkmozgalmak szervezésében. Szervezője és ellenőre volt az Általános Fogyasztási Szövetkezetnek is. A II. világháború évei alatt antifasiszta propagandát folytatott. A felszabadulás után továbbra is tagja maradt az SZDP-nek, majd az egyesülés előtt belépett a Magyar Kommunista Pártba. Az 1956-os ellenforradalom után amíg egészsége engedte, ismét dolgozott a párt újjászervezéséért. Munkásmozgalmi múltját 1912-től, párttagságát 1921-től ismerték el. LENGYEL LÁSZLÓ Nagykáta, 1922—1956 A felszabadulásig napszámosként dolgozott. 1945-től juttatott földjén gazdálkodott. 1951-ben alapító tagja lett a bugyi Új Élet Termelőszövetkezetnek, 1954-től a termelőszövetkezet elnöke volt. 1956-ban belépett a MDP-be. Az 1956-os ellenforradalom idején október 30-án az ellenforradalmárok meggyilkolták. LÉVAI OSZKÁR Jászberény, 1890—1920 Tisztviselő, szakszervezeti vezető. Édesapja kiskereskedő volt. Testvérei a századelő ismert szakszervezeti funkcionáriusai voltak, életútjuk Lévai Oszkárra is hatással volt. 1907-től az MSZDP tagja és munkásbiztosítási tisztviselő. Az 1910-es évek elején jelentős szerepet játszott a politikai pártszervezetek létrehozásában a fővárosban. Az első világháború idején (1915-től 1918 elejéig) katona, majd a forradalmi fellendülésben született Közalkalmazottak Szakszervezetének titkára lett. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben szolgált, Cegléd, majd Kiskőrös városparancsnoka lett és kemény kézzel törte le az 1919 júniusi ellenforradalmat. A proletárdiktatúra megdöntése után letartóztatták és halálra ítélték. Lévai Oszkárt a proletárforradalom élménye és a megpróbáltatások edzették kommunistává. LHOTKA GÉZA Kovács. Születési helyére nincs adat, 1921 tavaszán feleségével Iklad községbe költözött, ahol községi kovács volt. A harmincas években több ízben nézeteltérése volt a község vezetőivel, így saját portáján nyitott önálló kovácsműhelyt. Baloldali magatartása miatt gyakran zaklatták. A háború alatt rendszeresen hallgatta a Kossuth adót, és az adásokban hallottakat terjesztette a szegényparasztok és nincstelenek között. Agitált a háború ellen, leleplezve a hivatalos propaganda hazugságait. A nyilasok uralomra jutása után, 1944. november 13-án a csendőrök elhurcolták, további sorsa ismeretlen.