Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
8 1932-ben a Dunakeszi Járműjavítóban helyezkedett el a szakszervezet segítségével. Innen mozgalmi munkája miatt 1934-ben elbocsátották. Ekkor a Hoffher-Schranz gyárba került, ahol 1945-ig dolgozott. 1945-ben az MKP tagja lett és aktívan kivette részét a pártmunkából, valamint a Dunakeszi rendőrség megszervezéséből. Később újra a Járműjavítóban dolgozott, s innen ment nyugdíjba. Párttagságát és munkásmozgalmi múltját 1914-től ismerték el. ARANYOSSI PÁL Szentendre, 1887—1962 Kommunista újságíró. Szülei vidéki színészek voltak. Aranyossi Pál már diákként kapcsolatba került a szocialista munkásmozgalommal. 1907-től az MSZDP tagja, 1912-től a Népszava állandó munkatársa. Az első világháború alatt katona volt. 1918 végén csatlakozott a KMP-hez, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Újság belső munkatársa. A proletárdiktatúra megdöntése után emigrációba ment. Ausztriában, Olaszországban, Svédországban, majd 1922-től Németországban élt és dolgozott. Kiemelkedő szerepe volt a magyarországi fehérterrort leleplező, illetve a Szovjet Oroszországot támogató sajtóanyagok összeállításában és terjesztésében. 1926-ban Franciaországba költözött. Itt — álnéven — rendszeres munkatársa volt a francia pártsajtónak, részt vett a magyar kommunista emigráció, valamint a Nemzetközi Munkássegély tevékenységében és szerkesztette annak hetilapját, a Regards-t. Bölöni György és Károlyi Mihály társaságában megszervezte a Monde könyvkiadó magyar részlegét a szovjet és a haladó világirodalom alkotásainak magyar nyelvű népszerűsítésére. A spanyol polgárháború idején sajtókampányok, szolidaritási akciók szervezésével támogatja a köztársaságiak harcát. A francia kommunista párt 1939-es betiltása után internálják. 1941-ben megszökik a táborból és pártutasításra hazatér. Itthon rendőri felügyelet alá helyezik. A német megszállást követően bekapcsolódik az ellenállási mozgalomba. 1944 végén elfogják, de ismét sikerül megszöknie. A felszabadulás után újságíróként dolgozott, 1947 és 1950 között a MUOSZ főtitkára, majd a Szikra Könyvkiadó vezető munkatársa. Súlyos betegsége miatt nyugalomba vonult, de haláláig tagja volt az MSZMP VI. kér. bizottságának. ÄRENT JÓZSEF Dunaszerdahely, 1902-1973 Szakmája kovács volt. 1938-ban Csehszlovákiából települt át Magyarországra. Dunaharasztira került és itt is lakott élete végéig. Ekkor már tagja volt a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspártnak. A Csepeli Weiss Manfred gyárba ment dolgozni és itt átigazoltatta magát az MSZDP-be. Részt vett azüzemen belüli bérharcokban, sajtó- és röplapterjesztésben, Népszava előfizetők gyűjtésében. 1948. márciusáig az SZDP tagja volt, ekkor lépett át az MKP-ba. A Csepel Vas- és Fémművek kovácsolóüzemében dolgozott 1962-ig, nyugdíjazásáig. Párttagságát 1938-tól, munkásmozgalmi múltját 1937-től ismerték el.
