Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
66 tot a munkásmozgalommal. Ugyancsak Budaörsön lakó két elvtársával együtt részt vett a KMP által szervezett akciókban, röpiratszórásban, falfestésben. A felszabadulás után a MKP tagja lett, s aktív pártmunkát végzett. Még idős korában is tagja volt a Budaörsi Községi Tanácsnak. MEZEI ISTVÁN Üllő, 1897-1976 Édesapja részesarató volt. ő maga is uradalmakban dolgozott gyermekkorában, majd hat elemi elvégzése után gyárba került segédmunkásnak. Az első világháború idején behívták katonának, harcolt az orosz, a román és az olasz fronton. A Tanácsköztársaság idején jelentkezett a Vörös Hadseregbe. A 7. munkásezred katonájaként végigküzdötte az északi hadjáratot. 1920-tól földműves munkát végzett paraszti birtokokon. Az 1930-as évek elején a tornyosöbli uradalomban szervezett sztrájkot társaival. 1933-ban a Szegedi Kenderfonógyár budapesti telepén kapott munkát, ahol raktárosi teendőket végzett. Ugyanebben az évben kapcsolatba került a KMP üllői csoportjának tagjaival, akiktől agitációs tevékenységre, szervezési munkára kapott megbízást. A háború ideje alatt aktív agitációs munkát folytatott. A felszabadulás után belépett a MKP üllői szervezetébe, bizalminak választották, majd a földosztó bizottságba delegálták. A pártvezetőség tagja volt 1946-tól 1959-ig. 1952-től 1954-ig a helybeli Ingatlankezelő Vállalat vezetője volt, ezt követően pedig a Kőbányai Gyógyszerárugyárba ment dolgozni 1957-ig, nyugdíjaztatásáig. 1953- ban és 1958-ban tanácstaggá választották Üllőn, sokat segített a termelőszövetkezet megszervezésében is. Az 1956-os ellenforradalom után munkásőrként tevékenykedett. Párttagságát 1940-től ismerték el. MIKLIÁN JÓZSEF Budapest, 1906—1971 Hat elemi iskolát végzett. Géplakatos és állványozó szakképzettséggel rendelkezett. 1927-ben lépett be a MÉMOSZ-ba és részt vett lakóhelyén, Csömörön a helyi csoport munkájában. A harmincas évektől tagja volt a Szociáldemokrata Párt csömöri szervezetének. Rendszeresen részt vett a Népszava-agitációban, Vörös Segély akciókban, s az építőmunkások bérharcaiban. Az 1935-ös országgyűlési választások idején az MSZDP jelöltjeinek érdekében kifejtett agitációs tevékenységéért elítélték. Ettől kezdve a felszabadulásig csendőri megfigyelés alatt állt. Ennek ellenére a második világháború idején is antifasiszta propaganda tevékenységet fejtett ki. 1944 októberében elfogatóparancsot adott ki ellene a helyi csendőrség. Illegalitásba vonult és Budapesten bujkált. A felszabadulás után az MKP tagja lett, Csömörön pártvezetőségi funkciót kapott. Tevékenyen részt vett az új élet megindításában, a közbiztonság helyreállításában. Propagan-
