Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
60 LUKÁCS JÓZSEF Nagymegyer, 1904—1945 Szentendrei lakos, földműves. 1930-tól vett részt a munkásmozgalomban, bátyja, Lukács Jenő vonta be. 1933-ban röpiratszórás közben letartóztatták Szentendrén, tíz hónapra ítélték. 1934-ben ismét letartóztatták, — ekkor a pomázi országúton terjesztett röpiratot. Később is több ízben tartóztatták le. 1944-ben a nagykanizsai internáló-táborba került. Ismeretlen helyen vesztette életét. MÁGÓCSI KÁROLY Monor, 1889-1969 Az öt elemi elvégzése után tanonc, 1907-ben szabadul kárpitossegédként. 1908-tól a Monori Ébredj Munkás Dalkör-nek a tagja. 1910-ben Bécsben katona, 1913-ban leszerel. 1914-ben bevonul — a szerb, majd az orosz fronton harcol — 1915-ben megsebesül, ezért felmentik a további szolgálat alól. 1917-től kapcsolódik be a munkásmozgalomba, 1918 őszén a Monori Munkás-, Katonatanács tagja, majd a Tanácsköztársaság kikiáltása után a Monori Direktórium tagja, később vezetője, s tagja lesz a Monori Járási Direktóriumnak (pénzügyi és közigazgatási biztos). A Tanácsköztársaság megdöntése után letartóztatják, ügyét először a Monori Járásbíróság, majd a Budapesti Törvényszék tárgyalja. Hat évi börtönre ítélik, ahonnan súlyos betegsége miatt korábban, 1924 júniusában szabadul. Munkahelyéről, a MÁV-tól sztrájkban való részvétel miatt 1924 novemberében elbocsájtják. Kárpitosipari engedélyt kap. Nem vesz részt tevékenyen a Horthy-korszak alatt a munkásmozgalomban. 1944 őszén segíti a letartóztatottak hozzátartozóit, s agitációs munkát végez. Monor felszabadulása után tagja lesz az MKP-nek. 1956 októberében a párttagságból biztonsági őrséget szervez. Tagja lesz az MSZMP-nek, majd alapszervezeti titkára. MAJLÁTH JÓZSEF Iszló, 1887-1964 Öten voltak testvérek, édesapjuk korán meghalt. 1901-ben Lónyára került a bányához, ahol először csillés, később csapatvezető fővájár, végül főaknász lett. Az első világháború végén a szervezett bányamunkások is az értelmetlen vérontás befejezését követelték, sztrájkot szerveztek, amelynek egyik irányítója Majláth József volt. A királyi román csapatok bevonulásakor Magyarországra emigrált, 1919-ben részt vett a Tanácsköztársaság harcaiban, mint dandár politikai biztos. A proletárdiktatúra megdöntése után bujkált, majd Francia
