Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
56 gyár Acélárugyárban kapott munkát. Tagja volt a Szociáldemokrata Pártnak, de igazán aktív tevékenységet a felszabadulás után fejtett ki, éveken keresztül falujáróként dolgozott. 1947-től a MKP tagja lett. 1956-ban Marcaliba költözött, hogy pártfeladatként a mezőgazdaság gyorsabb ütemű fejlődését szolgálja. 1957-ben nyugalomba vonult, majd 1964-ben Kistarcsán telepedett le, ahol haláláig nyugdíjasként a helyi alapszervezetben végzett pártmunkát. LAKATOS PÉTER Pusztaottlaka, 1924—1956 Pártmunkás, az ellenforradalom elleni harc mártírja. Agrárproletár családban született. A felszabadulásig maga is mezőgazdasági munkás. 1945-ben tagja lett a MKP-nak és 1946-tól már függetlenített pártmunkás. 1949 és 1951 között elvégzi a kétéves pártfőiskolát, majd a Központi Vezetőség apparátusában dolgozik. 1953-ban a gépállomások központjának, illetve Pest megyei pártbizottság pártiskolájának tanára, majd politikai gazdaságtan tanszékének vezetője. 1956. október 30-án részt vett a Budapesti Pártbizottság fegyveres védelmében és a harc során halálos sebet kapott. LAPUSNYIK ANDRÄS Endrőd, 1918-1972 Agrárproletár családból származott. Kora gyermekéveitől mint cseléd és napszámos dolgozott. Tizennégy éves korában hentes és mészáros tanuló lett, majd felszabadulása után, 1936-ban Budapestre került. A Vigodni Bőrgyárban lett segédmunkás, itt kapcsolódott be a munkásmozgalomba, tagja lett a bőripari szakszervezetnek s az illegális kommunista pártnak. 1939-ben munkásmozgalmi tevékenysége miatt elbocsátották. Ekkor a Budapesti Sertésvágóhídon helyezkedett el, mint szakmunkás. A munkásmozgalomban sokrétű agitációs és szervező munkát végzett. 1940—41-ben katonai szolgálatát töltötte, majd 1944-ben is behívták, de ennek már nem tett eleget. A német megszállás idején az antifasiszta ellenállási mozgalomban a kőbányai csoport egyik szervezője. Fegyveresen is részt vett a fasizmus elleni harcban. 1945 után elvégezte a tanácsakadémiát, majd diplomát szerzett az ELTE jogi karán. A felszabadulás után tagja lett a MKP X. kerületi bizottságának. Megszervezte Kőbányán a rendőrséget. 1949-től 1950-ig ráckevei járási főjegyző, majd 1950-től 1969-ig a Budai Járási Tanács elnöke volt. 1969-től haláláig a Pest megyei Tanács Igazgatási Osztályának vezetője. Tagja volt az MSZMP Budai Járási Bizottságának és végrehajtó bizottságának.
